Mici élményei

Meglátogatott minket Füli.  Koppány megmutatta neki Dédi macskáját, de ő nem merte megsimogatni.

Egész délután játszottak, és veszekedtek felváltva. Hiába no.

Kapott egy ilyen kilövőt Lexitől, így két nap múlva kinyitottuk, mondván, hogy a lakásba úgysem lehet kipróbálni. (de igen!) Na és nagyon bejött persze, hisz pörög világít stb...

Kérdezem: Honnan szed mindig ilyen tuti ajándékot a Lexi?

Koppány: Tudod ő vidéki!

Sokat gondolkodtunk, hogy mikor is adjuk oda az ajándékát. Eredetileg pont 13.-án akartuk tartani a partit, de nagy szerencsénkre egybe esett volna Marci tesójának a bulijával, és mivel Marci nélkül nincs buli, mi áttettük szombatra. Így megúsztuk az esőt. Szóval, ha aznap oda adtuk volna, magasról letojta volna a partit, mert kit érdekel, mikor itt a hangrobbanásos rakéta végre. De így pont a születése napján tudta megkapni. Este mikor kidőlt szépen berendeztük az asztal alá a nagy csomagot, köré tettük a tegnap megépített legókat, mintha csak bámulnák, hogy jééé ki van itt:

Azóta is azon gondolkozik, hogy hogyan került oda. Hehe, nekem is így pakolta oda régen Apa az ajándékokat. Vagy csak simán közölte, nem érzed milyen szag van itt? Milyen? Olyan Mamut szag. (KFT: "sok a mamut, mamut szagú a levegő...") És kaptam egy plüss mamutot :)

Reggel mikor kitámolygott az ágyából, ez a kép fogadta, volt nagy öröm!

Végül 11 órára össze rakta, segítettem az alkatrészek válogatásánál. Közben azért reggeliztünk is :) És igaza volt Erikának, a fenének sincs ingerenciája szétszedni. Na jó, Koppánynak lenne, de nekem nincs. A szétszedés pedig rám hárul általában. Úgyhogy most ez remélhetőleg pár napig ebben a formátumában marad. Addig a kisebbeket építi át folyamatosan.

   Együtt ünnepeltünk Petra Boglárkával, aki szintén május 13.-án született. Óriási szervezkedéssel kivittük a Margit szigetre a szülinapi bulit.Így sima ügy volt elhívni majd az egész ovis csoportot. Karkötőket készítettem, hogy két csapatra válasszuk őket. Kinéztünk egy tuti helyet, és kitaláltunk egy csomó játékot a kölköknek.  Mocsárjárás, célba dobás, tüzes golyó terelés, karikahajtás...Minden feladat után kaptak egy puzzle darabot, amit ha végül kiraktak, a megfejtés nem volt más, mint: gyertek tortát enni!

A két csapat nem egyforma ütembe haladt, így kicsit szétcsúsztunk végül. A lányok nagyon élvezték a játékot, a fiúk is, de valahogy gyorsabban teljesítették a távot. Koppány egyáltalán nem volt hajlandó játszani, viszont legalább hátráltatta a csajokat. (jött a hidegfront, úgyhogy még annak örülhetek, hogy nem fullasztotta kudarcba a saját partiját...) Végül a tortaevésnél beérte egymást a két csoport, addig a srácok átadták az ajándékokat. És viszont, az ünnepeltek is aprósággal kedveskedtek a vendégeknek, a lányok köröm matricát, a fiúk valami repülő lufis bigyót kaptak. Közben még a lufi díszítés közül háromba cukorkát rejtettem, úgyhogy volt cukoreső. Műanyag villával böködték ki a lufikat, nagy élvezettel. Kb délre le is fáradtunk rendesen, és kutya melegünk volt, szerencsére a vihar csak délutánra érkezett meg, de addigra már otthon voltunk, a rendezett kis lakásunkba, amit nem bolygatott fel hatszáz gyerek :P Matyikát kölcsönkaptuk ötig, úgyhogy pizzáztunk, aztán szépen kipróbálgatták az összes ajándékot. Már csak egy problémánk van, dunsztunk se, hogy melyik ajándékot ki adta, csak halvány sejtések. De végül is mind-mind nagyon szuper. ŐŐŐ a gumicukor szemgolyóktól mondjuk szívesen megválnék, de legalább Matyi befalt egyet. (Pfúúj)

A húsvét betett. Szaladtunk buditól-budiig. Mikor egy gyerek a csokira azt mondja, NEM, az gyanús. Néhány nap főtt krumpli, rizs, banán fogyasztás nagyjából realizálta a helyzetet, mert amúgy kutya baja nem volt, szépen ment mindenki dolgára, mi melóba ő oviba. Csak ott nem kapott további főt krumplikat, úgyhogy visszaesést tapasztaltam. Pénteken a helyettes doki, sikeresen elkapott még egy kezdődő tüszős mandula gyuszit, úgyhogy most itthon rostokolunk, és Koppány éhes. Folyamatosan éhes.

A melegszendvics sütőt már ki se húzom. A Dédi készített húslevest, és felajánlotta, hogy csinál túrógombócot. Mégiscsak tejes dolog, még ne mama. Aham, délutánra már lencse levest főztem kolbásszal, mert a gyerekem majd meg veszett érte. Hozzá némi diós tészta, aztán mákos tészta, még lencse, most főzz 'targonya' levest, addig megeszem ezeket a kiflikarikákat, anya egy bonbont ehetek már? Mi van abban a kék kosárban? Kérek szárított gyümölcsöt! Egy joghurt jól esne! Mézes karikát ropogtathatok? Készítenél még egy melegszendvicset? Anya olyan csík krumplik, meg néhány halrudacska, és kukorica rizzsel, az jól esne! ...és így megy reggeltől estig.

Az a szegény beesett arcú gyerek asszem hamar visszanyeri az erejét. :)

Erika után szabadon.

Interjú Koppánnyal:   (2012 április 16)

1. Mi a kedvenc tévé meséd? Hogyan készült? (discovery) Verdák2
2. Mi a kedvenc könyv meséd?  Nem tudom. CD: A sárga madár (Svéd mese)
3. Kedvenc játékod? Lego
4. Anyával mit szeretsz a legjobban játszani? Unózni
5. Mit szeretsz a legjobban rajzolni? Gépeket, inkább autót. (még egy autót se láttam a rajzain)
6. Apával mit szeretsz a legjobban játszani? Unózni
7. És Matyival?Legozni, ketten, hajót építeni
8. Ki a legjobb barátod? Magam.
9. Az oviban mit szeretsz a legjobban játszani? Garázsost
10. Dédinél mit szeretsz a legjobban csinálni? Macskát nyúzni!
11. Ki a kedvenc barátnőd?Nincs
12. Mi a kedvenc színed? Sárga, vagyis Zöld.
13. Kedvenc ételed? Melegszenyó.
14. Kedvenc nasid? Bonbon
15. Kedvenc sportod? Fekvőtámasz
16. Anyában mit szeretsz a leginkább? Nem tudom.
17. Apában? Apa olyan kis vicces figura! és nevet
18. A barátodban? A Marciban azt szeretem a legjobban, hogy olyan kis bohókás.
19. Dédiben? Azt hogy van nála macska.
20. Hová szeretnél eljutni a világban? Lego gyárba
21. Magadat szereted? Igen!!!
22. Miért szereted magadat? Azért mert olyan vicces vagyok!
23. Mitől vagy boldog, mikor örülsz? Attól, hogy boldog vagyok!
24. Mitől vagy szomorú? Attól, hogy elszomorítotok.
25. Mi leszel, ha nagy leszel? Azt még nem tudom, amilyen munkába befogadnak.

Kicsit a lego körül forog az élet....

Egy utolsó kép, a kedvenc pocsolyánkról, a kocsma előtt, már felmarták a betont, gyönyörű térkő lesz, oda a tócsa... :(

Ezt olvasgatja a budiban mostanában, mindig újat kell kitennem, ha már unja. Örülök, hogy tetszik neki, megtanulja a szorzótáblát, mielőtt még az iskolában megutálná esetleg.

Mindig fel kell olvasnom, aztán már megjegyzi.

Szóval elnézegeti ezeket a lapokat, kb három hete van kint néhány, erre ma ilyen következtetést vont le:

-Megfigyeltem anya, ha páratlan-szor van a páros szám, akkor páros az eredmény, ha páros-szor van a páros, akkor is páros lesz.

Ha páratlan-szor van a páratlan, csak abból lesz páratlan.

Hát nem mondom, elég sok ideig üldögél a budin, ráér megfigyeléseket tenni.

Lát egy nőt előttünk, valami hasonlóban közlekedni:

-Nem semmi, hogy ki tudja egyensúlyozni magát!

És ez őszinte elismerés volt. :)

Anyelló, apelló, Dominik---> Domelló

De  vagyunk még: anyúz, és apúz is...

Hát a Déditől már össze lejmolt négyezer forintot. Viszont szigor van, nem vehetünk csak úgy akármit, mert figyelmeztet, hogy ohóhóó, első a legóra gyűjtés, apa csak utána viheted szervizbe a bringád.

Még szerencse, hogy Erikáéknak van kapcsolatuk a legógyárban. Már úton van a szerzemény, de azt már el sem árulom, hogy spóroltunk vagy négyezret, mert abból csak újabb legókat szeretne gondolom.

Kinéztem egy lego kocka tortát, apa már meg is rendelte a kedvenc cukrász fiúnknál. Mázli, hogy pont Koppány szülinapján utazik el, még előtte összedobja nekünk.

Igen, a Thomas katalógus rég sutba vetve. Most jött el az ideje a Lego katalógusnak. Nyolc helyen össze celuxozva. Mindenhova magával cipeli, azzal alszik, beviszi az oviba. Olvassa, lapozgatja, nézegeti...Álmodozik, és vágyakozik.

Az már valami, hogy hagyta eladni a megunt játékait, hogy legókat vásároljunk rajta. És most vágja a centit, hogy hány nap van még a szülinapjáig, amikor megkapja végre a Hangrobbanásos rakétát. Mindezek kedvéért megtanult leolvasni és leírni négyjegyű számokat. 5892 ezt tuti nem felejti el, az áhított doboz száma.

Naív anyuka azt gondolta, hogy az ára sem sokkal több...hát leesett az állam. De megbeszéltük a gyermekkel, hogy ezért még el kell adnunk néhány használaton kívüli játékot, és a maradékot családilag összedobjuk.

Gyereket még nem láttam ennyire vágyakozni valami után.

Órákig képes eljátszani vele. Ha van valaki aki mellette ül, az is jó, ha van aki vele épít az még jobb. De ha csak félóránként, (vagy ötpercenként) kihoz valami építményt és megcsodáljuk, az is jó.

Nézegetjük az egyik könyvét ami a házak működését magyarázza. A konyhában sok szerkentyű segíti a munkánkat, sorold fel nálatok mik ezek!

-Hűtő, mikró, mosogató, fénysütő.

-Fénysütő?

-Hát ami mindig világít miközben sülnek az ételek.

                  *           *               *           *            *         *            *

Kóstolgatom a pörit.

-Ez csípős lett mint állat.

-Anya az állat nem csípős. Hacsak nem egy méhecske, vagy egy szúnyog az.

Tele volt némi ezzel azzal, ezért elnyesték. Ez négy nap kórházban fekvéssel járt. Gyermek megfelelő módon tájékoztatva, anya majdan lábadoz, és nem ugrabugrál veled úgy ahogy eddig stb...Soha ennyi időt még nem voltunk egymás nélkül. Látszólag vidáman vette az akadályt. Beszéltünk telefonon is közben (az egész aznapi lego építményét kockánként felsorolta, semmi hiányzol anya vagy valami) Apa hétfő reggeli smse: na van e olyan gyerek aki ma 38.4-es lázzal ébredt? Persze mire hazaértünk délben már kutya baja nem volt. Annyira várt, hogy nem bírta volna ki még azt a félnapot az oviban nélkülem. Azóta is itthon hereverél, és szuper óvatosan foglakozik velem, még gyógytornáztat is. Kb félóránként elhalmoz egy nagyon-nagyon-nagyon...szeretlek anya, vagy egy de én még annál is jobban, meg még néhány nagyon-nal. Vagy most jött el szerelmes vagyok anyába korszak, vagy tényleg ennyire hiányoztam. :)

Ma voltunk fogadóórán. Úgy néz ki gyarapítjuk az oviban maradók táborát. Az óvoda pedagógus, és az új óvónéni egybehangzó véleményt alkotott Koppányról. A feladat tartása (asszem így mondták) kb nulla. Magyarán ha valami nem érdekli, akkor kiáll, és lecarja magasról. A kudarc tűrése ugyan ez. De ez össze is függ. Ez csak azért baj, mert a suliban, már nem biztos hogy hagyják, hogy ő mondjuk kivonja magát a feladatból, mert nem füllik hozzá a foga. Akkor viszont könnyen kudarcélményhez jut, az meg sose jó.
A képi memóriája állítólag szar, ami meglep, mert simán ver memori kártyázásban, pedig jó vagyok ám!  De végül megfejtettük, hogy valószínűleg nem neki való kártyákkal játszanak bent. A puzzle sem érdekelte, amíg nem kapott verdásat...
A szem kéz, szem láb koordinációra kell rágyúrnunk. Amire jó lenne a foci pl, ami őt olyan szinten hagyja hidegen, mint pl engem. Többet kéne kreatívkodnunk, barkácsolnunk. Hát kb úgy mondták, mintha nem szoktunk volna.
A beszédkészségét dicsérték. Választékosan szépen beszél, vissza tud mesélni hosszabb történeteket. Azt mondták ebben hagyjuk fejlődni elviszik valami mesemondónak, és úgy lesz sikerélménye, és  a többi meg lassacskán hozzá fejlődik.
A ritmusérzéke viszont szintén gyatra. De a mozgáskordinációja is . Hát táncos sem lesz   Bár szeret táncikálni.
Mondtak még azért jót is róla, mert ez most úgy néz ki mintha nem.   Vagy másfél órát beszélgettünk az óvónénikkel.

  A jók? Hogy rendkívül tájékozott a világ dolgaiban, (magasan a korosztálya felett) szuperválasztékos a beszéde, és ismeri is a szavak jelentését amiket használ. Fejben számol, és jó eredménnyel. Most jöttem rá, hogy mekkora hülyeség. Még jó, hogy fejben számol, hiszen leírni még csak kezdi a számokat, meg a betűket. Hogy számolna másképp mint fejben.
Nagyon jól eligazodik a térlátásban. Pl jó lenne lufivarrónak, mert én nem látom át amit csinálok, neki megvan hozzá az a képessége, ami csak a kollegámnak. Olyan fura feladatot mutattak, hogy több síkidom volt egymásra rajzolva keresztbe kasul. A feladat szerint a négyzeteket kellett kiszínezni. Ki is színezte, de csak azt a részét minden négyzetnek, amit nem fedett sehol egy másik forma.  
Nagyon alaposan végzi a feladatát, amikor hajlandó. Feladat, van 5 különböző mintájú  kosár alma, rajzolj be az megfelelő mintájú üres kosarakba ugyan annyi almát. Na gyerek elkezdi precízen másolni az apró kis almákat olyan kis elfordított 8 forma + a szára, kosarankén tizen huszon darab. Már kb 4-et meg is rajzolt mintegy húsz perc alatt, koncentrált a formára.  Óvónéni rajzolt neki egy karikát egy vonallal, hogy elég lesz ilyen egyszerű almácska is. Onnantól gyorsabban haladt, és akárhányszor rákérdeztek, hányat rajzolt, és mennyi kell még, azt mindig tudta fejből.
A verbális dolgokban nagyon jó, szereti irányítani a társait, általában addig érvel, míg elfogadják az ő javaslatát, és úgy játszanak ahogy neki tetszik. (na de ha nem....jön a visítás)

Azt mondták Koppány tipikusan az a gyerek lesz aki x tárgyakból szín ötös, és néhányból meg éppen átcsúszik. Meglehet, hogy így is lesz.

 

-Apa szerintem minket átvágtak.

-?

-Nem is az igazi Mikulás volt ott az oviban!

-Tényleg??

-Képzeld sportcipő volt rajta, és nem mondta azt, hogy : ho-ho-ho-hooo.

Szerintem egy felnőtt öltözött be Mikulásnak.

Itt bezzeg megy a hohohohoooo

Rengeteget fejlődött a rajztehetsége. A pálcika emberkékből mára komoly szakrajzok lettek, mindenféle ötletes gépekről. Mindennek megvan a funkciója, és nagyon aprólékosan le van rajzolva.

Küzdök a gyerekkel, hogy bekenjem az arcát, mert ez a téli levegő, még a bababőrnek is árt. Már a szemészetre indultunk volna, annyit vakaródzott, mire rájöttem, hogy az arcbőre viszket. Igen ám, de pasiból van, nem kenjük be semmivel, fúj ezt utálom, ragacsos lemosom...

A nagy Mikulás invázió közepette, azt találtam mondani, hogy találkoztam a Rossman Mikulásával, és ezt neki küldte:

Fel is olvastam a hátuljáról, hogy a Mikulás is ezt használja zord szeles hideg időben, és neki mennyire bevált... És csodák csodája, engedi hogy bekenjem, sőt még büszkén meg is mutatja apának, és meg is szagoltatja vele.

November 17.-én kipottyant a második.

Amennyire reálisan látta a dolgokat az elsőnél, most úgy behülyítették az oviban ezzel a fogtündér mesével. Bár lehet hogy az a kulcsa a dolognak, hogy ez a fog nem tűnt el a bélrendszerében. De valahol eltűnt, mert mióta büszkén hazahozta, a párna alá még nem került, és dunsztom sincs hol lehet. :)

Csak kötelező jelleggel nem hajlandó délben, no meg este.

De néha furcsa helyeken, és időpontokban legyűrik az álom manók.

A legjobb helyen tudott megágyazni magának, még meg is mutatta, gondoltam, jó játszik. Mikor pár perc múlva arra mentem már aludt:

Csak írni nincs időm. A számítógép is elromlott, úgyhogy volt mentségem.

Ezer programunk volt. Jó hogy ilyen sokáig kihúzódott a nyár, de legalább kihasználtuk. Bolha piacoztunk, repülő múzeumban jártunk Gáborékkal.

Meglátogattuk Hangáékat.

 És apa spanyol tanár néniét. Akinek a fiával Koppány nagy barátságot kötött.

És az utolsó meleg őszi napon, kimentünk Vecsésre Manci nénihez, és  a cicáihoz. Nagy kaland volt, el kellett kérnem az oviból, és vonattal utaztunk oda-vissza, míg apa csapatépített a Balatonon.  Nagyon várta Koppány ezt az utazást.

Egy anyuka az ovi öltözőben, épp meggyőzni próbálta a lányát, hogy máshova járjanak tornára, mert messze van ahova eddig jártak. A lányka nem akart semmiképp az új helyre menni. Mondd, hogy áthelyezték a tornát-javasoltam. Én soha nem hazudok a gyereknek! És tovább próbálta észérvekkel meggyőzni a lányát. Nem tudom sikerült-e azóta.

Hát én rendszeresen hazudok a gyereknek. Azóta figyelem magam.

Borzasztó. De elég célra vezető.

Nem megyek úszni többé! Pedig ez az uszoda a 'rendőrstrand' (ahova imád járni) téli kihelyezett egysége. Ha nem jársz ide, bizony nyáron nem fognak beengedni a strandra.

Vígan végig járta az évet, és nyáron a strandon eldicsekedett az úszómesternek, hogy ő mennyit fejlődött a téli helyen. Az meg mert kedves ember, szépen megdicsérte, és mindenki boldog.

Később apa elmesélte az úszómesternek, dióhéjban a történetet, és megköszönte, hogy nem buktatott le minket.

Ez az Angry Birds játék 3 napos verziója, utána törlődik a telefonról sajnos.

Főleg ha felhívom apát, hogy le telt az idő, és törölje, eleget lógott rajta Koppány.

Mert különben csak ennyit látnék a gyerekből.

Ha továbbra is ezt a lemezt nézed, lekopik róla a film. -Tényleg anya? Akkor vegyük ki! Éppen két hete ugyan azt a vadnyugatos Bob mestert nézte folyamatosan. Kicsit untam.

Mikor ellopták az oviban a két verdáját, azt mondtuk: "világ körüli útra mentek". Amikor beszereztünk másik kettő ugyanolyat, akkor jöttek vissza.

Malvinka a tengerimalac nem kimúlt, hanem "vette a kis bőröndjét és elutazott". Bár azóta már elmondtam neki, mi történt, de akkor még nagyon pici volt.

Most azzal hitegetem, ha nem alszik fent a magas ágyán, mikor jön az asztalos, levágatom az ágy lábát, és kiszorul a szobájából a tv-je. Annyira nincs meghatva.

Eszembe sem jut, de számtalanszor csinálom ezt vele. Néha elgondolkodom, hogy de genyó vagyok. Az apróbb turpisságokra azért rájön, és akkor vissza kérdez:

viccelsz anya? Ha jó fej vagyok, megmondom, persze viccelek babám, el ne hidd!

Hát itt tartunk. Apa ment Koppányért az oviba. Egyedül kucorgott a homokozóban nagy búsan.

-Apa el mondom a nagy bánatom, nekem mozog a fogam!

Apa megvigasztalta, hogy ez a nagyfiúsággal jár, és hogy ez normális, hogy kipotyognak a tejfogak.

Pont itt volt Lica néni a Dédinél, és hozott valami kókuszos sütit. Hát Koppány első kipottyant fogát nem tesszük el emlékbe, mert az a sütivel együtt a gyomrában végezte.

El kezdtem puhatolózni, hogy mit gondol létezik-e fogtündér? Erre lehurrogott, hogy ugyan anya, nem tudtad, hogy a szervezetünk rendezi a tejfogak sorsát, kinyomja a csontfog...

No ezt a tündérmesét megúsztuk. Úgyse volt sok kedvem hozzá. :)

Mielőtt feledés homályába merülne.Van néhány szó amit furcsán használ Koppány. Néha olyan régies szavakat használ, talán a Déditől hallja.

Pl:  Majd hasznára vesszük.  (ez a "valamire jó lesz még" megfelelője)

fizet---- füzet

zsele--- zselé. de nekem úgy is tetszik.

mináció--- animáció

halivon---helloween