Mici élményei

Megyek érte az oviba. Két rajzot hoz.

-Ide nézz, ezt a bonyolult útvesztőt rajzoltam!

-Ez pedig a seggikém, belülről.

...minden esetre elég szimmetrikus bélrendszer...

Meglátogatott minket Füli.  Koppány megmutatta neki Dédi macskáját, de ő nem merte megsimogatni.

Egész délután játszottak, és veszekedtek felváltva. Hiába no.

Kapott egy ilyen kilövőt Lexitől, így két nap múlva kinyitottuk, mondván, hogy a lakásba úgysem lehet kipróbálni. (de igen!) Na és nagyon bejött persze, hisz pörög világít stb...

Kérdezem: Honnan szed mindig ilyen tuti ajándékot a Lexi?

Koppány: Tudod ő vidéki!

Sokat gondolkodtunk, hogy mikor is adjuk oda az ajándékát. Eredetileg pont 13.-án akartuk tartani a partit, de nagy szerencsénkre egybe esett volna Marci tesójának a bulijával, és mivel Marci nélkül nincs buli, mi áttettük szombatra. Így megúsztuk az esőt. Szóval, ha aznap oda adtuk volna, magasról letojta volna a partit, mert kit érdekel, mikor itt a hangrobbanásos rakéta végre. De így pont a születése napján tudta megkapni. Este mikor kidőlt szépen berendeztük az asztal alá a nagy csomagot, köré tettük a tegnap megépített legókat, mintha csak bámulnák, hogy jééé ki van itt:

Azóta is azon gondolkozik, hogy hogyan került oda. Hehe, nekem is így pakolta oda régen Apa az ajándékokat. Vagy csak simán közölte, nem érzed milyen szag van itt? Milyen? Olyan Mamut szag. (KFT: "sok a mamut, mamut szagú a levegő...") És kaptam egy plüss mamutot :)

Reggel mikor kitámolygott az ágyából, ez a kép fogadta, volt nagy öröm!

Végül 11 órára össze rakta, segítettem az alkatrészek válogatásánál. Közben azért reggeliztünk is :) És igaza volt Erikának, a fenének sincs ingerenciája szétszedni. Na jó, Koppánynak lenne, de nekem nincs. A szétszedés pedig rám hárul általában. Úgyhogy most ez remélhetőleg pár napig ebben a formátumában marad. Addig a kisebbeket építi át folyamatosan.

   Együtt ünnepeltünk Petra Boglárkával, aki szintén május 13.-án született. Óriási szervezkedéssel kivittük a Margit szigetre a szülinapi bulit.Így sima ügy volt elhívni majd az egész ovis csoportot. Karkötőket készítettem, hogy két csapatra válasszuk őket. Kinéztünk egy tuti helyet, és kitaláltunk egy csomó játékot a kölköknek.  Mocsárjárás, célba dobás, tüzes golyó terelés, karikahajtás...Minden feladat után kaptak egy puzzle darabot, amit ha végül kiraktak, a megfejtés nem volt más, mint: gyertek tortát enni!

A két csapat nem egyforma ütembe haladt, így kicsit szétcsúsztunk végül. A lányok nagyon élvezték a játékot, a fiúk is, de valahogy gyorsabban teljesítették a távot. Koppány egyáltalán nem volt hajlandó játszani, viszont legalább hátráltatta a csajokat. (jött a hidegfront, úgyhogy még annak örülhetek, hogy nem fullasztotta kudarcba a saját partiját...) Végül a tortaevésnél beérte egymást a két csoport, addig a srácok átadták az ajándékokat. És viszont, az ünnepeltek is aprósággal kedveskedtek a vendégeknek, a lányok köröm matricát, a fiúk valami repülő lufis bigyót kaptak. Közben még a lufi díszítés közül háromba cukorkát rejtettem, úgyhogy volt cukoreső. Műanyag villával böködték ki a lufikat, nagy élvezettel. Kb délre le is fáradtunk rendesen, és kutya melegünk volt, szerencsére a vihar csak délutánra érkezett meg, de addigra már otthon voltunk, a rendezett kis lakásunkba, amit nem bolygatott fel hatszáz gyerek :P Matyikát kölcsönkaptuk ötig, úgyhogy pizzáztunk, aztán szépen kipróbálgatták az összes ajándékot. Már csak egy problémánk van, dunsztunk se, hogy melyik ajándékot ki adta, csak halvány sejtések. De végül is mind-mind nagyon szuper. ŐŐŐ a gumicukor szemgolyóktól mondjuk szívesen megválnék, de legalább Matyi befalt egyet. (Pfúúj)