Holnap névnapja van Koppánynak. Néhány éve pont ezen a napon köszönt be Kormi az életébe. Hamar ő lett a kedvenc plüss. Szerencsére soha nem ragaszkodott olyan szinten egy plüsshöz sem, mint általában a gyerekek. De azért Kormi ott volt a toppon. Egészen augusztusig. Mikor apával csomagoltak egy hosszú balatoni hétvégére, mindenki a maga cuccát. Mikor haza jöttek feltűnt nekünk, hogy Kormi már egy ideje sehol, Koppánynak úgy 2-3 hét múlva esett le, hogy nincs meg a macskája. Szomorú volt, de inkább csak megállapította, hogy sajnos Kormi valahova elbóklászott, és majd a névnapjára szeretne egy másik cicát. Mi akkorra már kerestük az ovitól a kocsmáig mindenütt. Végül apa csak felhívta a szállásadót balcsin. És ahogy Koppány mondta, "Kormi az ablakból figyelte, hogy mi mit játszunk az udvaron." Bizony Kormi igen nagyon hosszú ideig figyelt ott, biztos látta, hogy összecsomagolunk, és hazaindulunk, talán pityergett is kicsit. Most viszont már csak a magyar posta útvesztőin kell átküzdenie magát sikeresen, és újra itthon lehet!
És megérkezett!
