Mici élményei

Holnap névnapja van Koppánynak. Néhány éve pont ezen a napon köszönt be Kormi az életébe. Hamar ő lett a kedvenc plüss. Szerencsére soha nem ragaszkodott olyan szinten egy plüsshöz sem, mint általában a gyerekek. De azért Kormi ott volt a toppon. Egészen augusztusig. Mikor apával csomagoltak egy hosszú balatoni hétvégére, mindenki a maga cuccát. Mikor haza jöttek feltűnt nekünk, hogy Kormi már egy ideje sehol, Koppánynak úgy 2-3 hét múlva esett le, hogy nincs meg a macskája. Szomorú volt, de inkább csak megállapította, hogy sajnos Kormi valahova elbóklászott, és majd a névnapjára szeretne egy másik cicát. Mi akkorra már kerestük az ovitól a kocsmáig mindenütt. Végül apa csak felhívta a szállásadót balcsin. És ahogy Koppány mondta, "Kormi az ablakból figyelte, hogy mi mit játszunk az udvaron."  Bizony Kormi igen nagyon hosszú ideig figyelt ott, biztos látta, hogy összecsomagolunk, és hazaindulunk, talán pityergett is kicsit. Most viszont már csak a magyar posta útvesztőin kell átküzdenie magát sikeresen, és újra itthon lehet!

És megérkezett!

November 17.-én kipottyant a második.

Amennyire reálisan látta a dolgokat az elsőnél, most úgy behülyítették az oviban ezzel a fogtündér mesével. Bár lehet hogy az a kulcsa a dolognak, hogy ez a fog nem tűnt el a bélrendszerében. De valahol eltűnt, mert mióta büszkén hazahozta, a párna alá még nem került, és dunsztom sincs hol lehet. :)

Egy anyuka az ovi öltözőben, épp meggyőzni próbálta a lányát, hogy máshova járjanak tornára, mert messze van ahova eddig jártak. A lányka nem akart semmiképp az új helyre menni. Mondd, hogy áthelyezték a tornát-javasoltam. Én soha nem hazudok a gyereknek! És tovább próbálta észérvekkel meggyőzni a lányát. Nem tudom sikerült-e azóta.

Hát én rendszeresen hazudok a gyereknek. Azóta figyelem magam.

Borzasztó. De elég célra vezető.

Nem megyek úszni többé! Pedig ez az uszoda a 'rendőrstrand' (ahova imád járni) téli kihelyezett egysége. Ha nem jársz ide, bizony nyáron nem fognak beengedni a strandra.

Vígan végig járta az évet, és nyáron a strandon eldicsekedett az úszómesternek, hogy ő mennyit fejlődött a téli helyen. Az meg mert kedves ember, szépen megdicsérte, és mindenki boldog.

Később apa elmesélte az úszómesternek, dióhéjban a történetet, és megköszönte, hogy nem buktatott le minket.

Ez az Angry Birds játék 3 napos verziója, utána törlődik a telefonról sajnos.

Főleg ha felhívom apát, hogy le telt az idő, és törölje, eleget lógott rajta Koppány.

Mert különben csak ennyit látnék a gyerekből.

Ha továbbra is ezt a lemezt nézed, lekopik róla a film. -Tényleg anya? Akkor vegyük ki! Éppen két hete ugyan azt a vadnyugatos Bob mestert nézte folyamatosan. Kicsit untam.

Mikor ellopták az oviban a két verdáját, azt mondtuk: "világ körüli útra mentek". Amikor beszereztünk másik kettő ugyanolyat, akkor jöttek vissza.

Malvinka a tengerimalac nem kimúlt, hanem "vette a kis bőröndjét és elutazott". Bár azóta már elmondtam neki, mi történt, de akkor még nagyon pici volt.

Most azzal hitegetem, ha nem alszik fent a magas ágyán, mikor jön az asztalos, levágatom az ágy lábát, és kiszorul a szobájából a tv-je. Annyira nincs meghatva.

Eszembe sem jut, de számtalanszor csinálom ezt vele. Néha elgondolkodom, hogy de genyó vagyok. Az apróbb turpisságokra azért rájön, és akkor vissza kérdez:

viccelsz anya? Ha jó fej vagyok, megmondom, persze viccelek babám, el ne hidd!

Nos, nem tudom miért nem fordulnak meg a képek legyetek kedvesek a fejeteket oldalra billenteni adott esetben.  Hú de rég foglalkoztam ilyesmivel.

Az elmúlt egy hónapban ezen ténykedtünk, és még nem vagyunk a végén, de a nehezén már túl. Apróbb bútorok, illetve épület elemek, (mint ajtó) még váratnak magukra. Lassan szépen alakulgatunk.

Koppány persze úgy tudja, hogy a munka nagy részét Attila csinálta, mert nem mertük bevallani neki, hogy itthon dolgozunk. Tutira nem akart volna oviba menni. Így csúnyán átvágtuk, szépen elvittük reggelente oviba (azon a 3 szabadnapunkon) és délután érte mentünk. Én is átvettem a festékes ruhám helyett a reggeli cuccom, és elsomfordáltam eléjük, mint aki most jön haza. Szerencsére nem szúrta ki, hogy nyakig piros festékes vagyok. Hát nem lesz nyomozó. :)

Persze a délutánokon, meg a hétvégéken együtt munkálkodtunk. A fiúk nagyon kitartóan segítenek, és próbálják jó képpel fogadni az agyament ötleteimet, és hagynak kibontakozni. Apa konkrétan tüdőbeteg lett a sok portól amit nyelt (lehet hogy rá tesz az allergia szezon is) Koppány jól érzi magát a kupiban is. Kicsit sajnálom, hogy sok időt tv-zéssel kellett töltenie, de így viszonylag békén hagyott dolgozni, mikor már nem volt neki való munka. Egészen megszokta már az új ágyát, csak hajnaltájban jön át. És én is két lámpafényes éjszaka után rájöttem, hogy sötétben is tutin letalál róla. Nem a legjobb belépője volt a magas ágynak ez a negyven fok...fent még melegebb van, de egész jól tűri. Sok helyet nyertünk vele, na meg a nagy polccal (vagy azzal hogy kijöttek a varrós cuccaim a kisszobából?)  A játékai így se nagyon férnek el. Minden  esetre amiért az egészet elkezdtük (iskolás lesz, íróasztal kell majd neki) no az még nincs bent a szobájába. De végül is jók voltunk, még van rá egy évünk legalább.

Minden további nélkül, hangosn mondja. Belerázodott pár nap alatt. Jó néha még figyelmeztetni kell, mikor jön a megszomjaztam szörpre szöveggel, de már tudja, hogy csak akkor kap ha valóban kér. hehehe 1-0

Ma összeírtunk. Ki van osztva ki mit hoz. Gyarapodtunk is, a szokásos három családhoz még csapódik két anyuka egy-egy gyerek, és még egy húg. Jó nagy házat bérlünk. :) Átolvastam a tavalyi nyaraláson mi nem kellett. Szerintem azért a félsátrat mégiscsak vigyük, hátha Matyikával alszik a strandon Koppány is /reménytelen, de mindegy, nem súly./ Most hogy elolvastam, nem fogom keresni a gumicsónakot, pedig Mici számon tartja, úgyhogy mégiscsak vigyük a guminyunyikat. Föleg hogy a minap megvilágosodtam, és rájöttem hogy kabin. Ez olyan eccerű, hogy eddig nem jutott eszembe, nem is értem. A cipőt már el is raktam, túl mély nyomokat hagyott a hiánya. :) Négy nap, és juhééé, vagy báránybunda, mindegy.

Reggel nézzük a MIO Mao-t a két macsek talál egy lámpást, megdörzsölik, kívánnak....

-Te mit kívánnál, ha találkoznál egy ilyen Dzsinnel?

- Hogy szerelje meg a piros jeepemet!

(az első autója, ezer celluxal megragasztva...édes :) )

Túl léptünk a 14-en. Azóta simán számol 30-ig negyvenig, néha 17-nél elakad. De legjobban most az érdekli, hogy mi van a nulla előtt! Úgyhogy mínuszba számolunk. Este felrajzoltam neki a kádba fürdésnél, a nullától erre arra a számokat. Majdnem körbe ért a kádon :))) De azért még mindíg a "húszvanszáz" a menő...

Sok mindent kérdezget, hogy angolul hogy mondják. Néha meglepődöm, hogy tudom a választ :))

Készítettünk egy tűzhányót is, ha már az okosodásnál tartok. Még nem tört ki, de már alkalmas lenne rá. Nagyjából megszáradt a gyurma.

Elég sokat festegettünk is múlt héten. Élvezi hogy van egy olyan festéke ami tök jól fog. Úgyhogy keni a szineket, forma meg a holdba hozzá....

Az oviban pedig megtanultak három verset is anyák napján olyan édesen elmondta az egyiket, még csokit is kaptam (by apa...) figyelmes pasijaim vannak. :) Egyik nap pedig elmondta nagy titkosan a másik két versikét is.

Vettem végre egy balkezes ollót. Igaz a másikkal is vagdosott, de hátha ez jobban kézre esik neki.

Pár nap múlva  négy éves. A védőnéninél elbukott az ugráljunk féllábon teszten. :) és nem felismerhető a rajza sem. Bár az, mert egy vonal, ő pedig elmondja, hogy mit ábrázol...Viszont a szókincse olyan, hogy néha csak lesek, miket mond. Nagyon logikusan össze tudja fűzni a gondolatait.

Ó és leesett az állam, mikor séta közben, csak úgy rákérdeztem, mit jelent az a tábla. és vágta. (én nem tudtam volna, mert nem is érdekel, hehehe) még jó, hogy apa tudja :)

Élvezi, ha kitalálóst játszunk, körül írom valamelyik kedvenc mesehősét,vagy éppen helyeket-építményeket, és ő kitalálja. Jó játék, mert bárhol 'előkapható'

Simán kezeli a számítógépet, ha megkérem, szuperül kikapcsolja, kilép a programokból. Szerencsére. :) Mármint, hogy nincs megveszve érte. Néha játszik, de nem vészes időt tölt gép előtt.

Ma visszakaptam a fülön csípést Micitől   Múltkor úgy méregbe gurultam, hogy elkaptam a fülcimpáját. Nos másolja a viselkedés formát   Most ő volt dühös, mert "kiabáltam" (szigorkodtam csak más hangnemben) tegnap már elmondtam neki, hogy nem szaladhat olyan messzire ahol nem látom. Na persze a szöszi kiccsaj barátosnéval simán elszaladtak, másfél utcányira. (Ez az állandó verseny szellem...) Így kezdte, én nem vagyok vesztes! Összeráncolt szemöldök...Szóval már megvolt az alap  hangulata. Mikor utól értem kénytelen voltam szigorkodni, de erre már úgy bepöccent, hogy közölte, hogy ő olyan mérges, hogy megcsípi a fülemet. És megtette! (kicsit kuncogtam magamban, olyan mérges tud lenni, borzasztó!) És elmondja apának, hogy én már nem is vagyok a barátja. Itthon olyan szöveget engedett el, kár, hogy nem tudtuk megjegyezni, de a lényege az volt, hogy anya megérdemelt büntetése, hogy nem engedjük beülni az autóba, és nem is jöhet velünk....

Az egész Kvekivel kezdődött. Kvekinek az óriás plüs békát nevezte el, amit elsőre leméhecskézett, ugyanis fekete-sárga csíkos. Meg akartuk tudni milyen brekusz is volt az ihlet adó. (Karácsony előtt egy vagon plüss állatot gyártottunk a melóhelyen, miután a fönök kicsit kígyó-béka mániás, nem a tipikus micimaci figurák lettek.) :) Szóval Kveki ságagyűrűs fakúszó béka. De ha már ezt megnéztük, átlapoztuk azt a pár oldal békát a könyvben, mindnek fel kellett olvasnom a nevét. Volt egy nagyon fura nagylábú is.

Pár nap múlva a kádban fürdés közben:

-Anya emlékszel arra a fura lábú békára?

Na honann kellene...gondol...gondol...

-Hát tudod olyan nagy lába van, az ÁT béka!

-Átbéka? Valami ági béka? á nem az hülyeség...álbéka?

-Neeem. ÁT béka.

No én ki a fürdőből, könyv elővesz, béka néz: góliÁT béka. :)

Kvekit csak azért vettem elő, hogy párnának használhassam, mikor este Koppány mellé telepszem, míg elalszik. Hát rábasztam a sompolygásra, majdnem kiütötte Makrélát a nyeregből. Úgyhogy most így alszunk 130 centin: Szisz a kígyó, Makréla cica, Kveki, Koppány, és én...Hajnalban pedig cipeli át hozzánk az egész farmot, közben morog: de dög nehéz vagy Kveki...

Nem tudom, honnan, ez a kígyó-béka imádat. (Kígyó védő leszek ha felnövök...) Ma azt mondta minden zöld állatot szeret. Éppen krokodilok voltak a tv-ben. A piacon meg a húsvéti nyuszik helyet az ékszer teknősöket bámulta, 3x mentünk vissza megnézni őket a kisállatoshoz. Szerintem a dédit nem kápráztatja el ezzel :) Minden arcfestéses bulin kígyót festet magára.

14 a legtöbb, a minden. Több még a százvanezernél is.

Hol akadt el a matekkal nem tudom. vagyis igen 14-nél. Minap előástuk a tanulmányokat, nézi a pöttyöket, illetve nézné, de átírtam számjegyekre. Persze nem százig...az túl sok idő lett volna, megálltam 11 nél. Bár már egy régebbi számjegyes vetítésnél 15-ig jutottunk. Ki érti ezt.

13-14-15 Koppány fején sütőtök.

Szombat délután, na jó este, éppen megettük a kis tortillánkat, mikor Koppány kitalálta, hogy a legjobb lesz, ha lemegyünk a kocsmába. Még azt is felajánlotta, hogy ihatunk egy-egy sört apával. Mondjuk a csípős kosztra jól esett. :)

Ő pedig eltökélte, hogy biliárdozni fogunk. Na persze hogy tele volt a biliárd, de még a bowling rész is. Bár elég kitartóan célozgatott az ott játszóknak, hogy ugye mindjárt abba hagyják! De nem. 

Persze nem véletlen szeret oda járni, Erzsike csöppet kényezteti, hatalmas puszikat kap. Na és mindenhová bejáratos, a konyhától a pultig. Aztán nem tudom, ha majd tizenhatévesen jár be így kiszolgálni magát, mit szólnak hozzá. :)

Jegyzetelem az ötleteit. Most elég elszántan Jelzőlámpa akar lenni. Úttest csak jövőre. Áldom az eget, hogy nem idén. Hátha addig elfelejti.

Annyira lényeges lehetett, hogy le se írtam. Hmm pedig mennyit agyaltunk rajta, hogy adjuk-ne adjuk. Egyszer csak beadattuk. Már tutira elmult két hete, de inkább három. Szóval H1N1-esek már nem leszünk. Azon felül mindennemű taknyosságot beválalunk. Bár amennyi bérescseppet leküzdöttünk már, nem kéne a takonyból se. De van. Orrfújás elfelejtve, úgyhogy még szippantgatom bőszen. Minden nemű válladékától undorodik a gyermek (apja fia) szóval nem az a könyékig orrbatúrós fajta ovis. Ha szipókázás közben kikenődik egy mikurnya az orra szélére, azonnal le kell törölni zsepivel. Szöveg: Mondom kiült az orrod szélére a fikusz. Erre ő: napozni. Először nem is fogtam, az adást, de aztán jót röhögtem, már továbfejlesztettük a történetet, van napernyője, és napágya is, ha kiül napozni, ha meg nem akkor behúzódik a barlangjába...

Nem is gondoltam tegnap este mikor éjfélig fent voltam, hogy így alakul a ma.. Sőőt, tegnap délután sem gondoltam, hogy este a gyermekem egy hónap 'utálom a dédit' után kijelenti, hogy ő már pedig ott alszik. (Mit tesz, egy kivénhedt erika írógép...) A kis szaros, mikor mehettem volna mulatni, naná, hogy nem aludt ott...
Szóval reggel a déditől indultunk Vasas Daniékkal Bazilikázni. Mint kiderült, belülről annyira nem érdekli őket, mint a harangozás. Így aztán játszótéren kötöttünk ki, majd a fiúk hóangyalkát csináltak, hó híján a saras fűben...
    

Hazafelé metróztunk, mikor bejelentkezett Adrienn. A boltban már majdnem elaludt Mici, de persze kinyílt a csipája, mikor meglátta kerianyja szatyrából kikandikáló Thomas könyvet. Diavetítőztünk egész délután...

Koppány megállapította, hogy bizonyára egy nagy krumplit ehetett keri, és az van a hasában. Nyilván nem gondolhatja, hogy kisbabákat eszik,hiába is magyarázom, hogy az van bent. :)

Közben hazaért apa, újra megállapította, hogy jót tett Adriennek ez a néhány kiló, és már nem is olyan hebrencs. Meglepő módon egyszercsak Gergő hívta, hogy akkor jönnének fél hat felé. Adri el. :) Gyorsan lefürdettük Micit, mielőtt még extra szutyimalac lenne, mert tegnap a dédinél az kimaradt. Aztán tűkön várta a 'nagy' Gergőt, akivel jókat kacag. És nem mellesleg biztos hoz valami ajándékot...simán leszürte a következtetést, már kár is neki holmi itt-ott felejtett jézuskacumókról fecsegni. Mellesleg már beadagoltam, hogy a Jézuskán kívül az emberek is szívesen megajándékozzák egymást eme jeles ünnepen. Csak lassan példát is kéne mutatnom ebben, mert ez csúnyán elmaradt, kezdve a Hangáék gyerekpartiján, ahol idén semmivel sem készültük...de a buli jó volt:

 Szóval Gergővel még estig tologatták a markolókat.

Aztán ágyba zuhant a gyermek, és kiterült. Azért még egyszer vetíteni kellet a plafonra Thomast, de mikor az ágy alá gurult a dia, gondoltam itt az idő inkább aludni.

És holnap Piac Hajniékkal, aztán Kika, aztán Lexi Matyi itt alszik, mi meg apával bulizunk, vagy nem, de főzünk, és utánna nagyokat eszünk, és játszunk, meg pihizünk (se) és már szombatra is előirányoztunk egy bulit, de délelőtt még megnéznénk a csodákpalotáját a 'legjobbbarátomVasasDani'-ékkal... Mellesleg sikerült összezavarnom, hogy és akkor a Gergőbarátod? (mármint a bölcsis) De aztán rájöttünk, hogy lehet egyszerre több jó barátja is valakinek. :)

Szóval pihenünk....hehehe

Megcsaphatta a karácsony szele a gyermeket. Valami meglepően példásan viselkedett 24.-én. Átjött a déditől, és egyből húzott kezet mosni macskázás után, meg hasonló kis apróságok, amin csak ámultam. Nem is tudtuk milyen haditervet eszeljünk ki a csomagok becsempészésére, és átadására. Mert ha kaja előtt meglátja, azért nem eszik. Ha kaja után csempészünk, tuti lebukás...Végül apa írt egy levélkét Jézuska nevében, hogy itt járt, míg Koppány aludt, mi főztünk, a dédi sütögetett, hát lepakolta a csomagokat, de csak ebéd után szabad kinyitni.

Koppány felkelt, bement a szobába, és említést sem tett rá, hogy nohát itt egy vagon ajándék. Szépen kivárta míg megkajálunk, ugyan a vége felé már nagyon mocorgott, akkor apa szólt neki, hogy hozza csak azt a levelet, és felolvasta. :)

Csillagszóróztunk, és ajándékosztás. (utóirat felolvasása, melyik csomag kié...) Néhány csomag kínosan eltűnt, illetve a fa alá sem került. Nahát ez a jézuska, csak mici ajándékaival foglakozott...Szóval felovasva, hogy a két szürke doboz az övé (többek közt.) Kibontotta az egyik vonatot, a másikat...ekkor apa rákérdez, hogy na beletrafált-e a Jézuska? De akkor a daru még lapított a szürke csomagban, Koppány pedig kicsit csalódott arcal mondta, hogy igen elhozta amiket kértem. Én is rádobtam egy lapáttal, hogy akkor minden megvan ugye? Erre ő : ó de az volt a levélben, hogy két szürke csomagom van!!! És nagy boldogan kicsomagolta a darut is. :)

Egész este daruzás, és vonatozás ment...

Másnap jöttek apa uncsitesói, kapott még egy Márkust Bob mesterből, szerencsére mintegy negyven perc alatt elemet is tettünk bele, úgy hogy egész nap dumál ez a kedves markoló...Nagy boldogság. Természtesen nem jön zavarba, mikor sodor szigetére fát telepít. (simán keverednek a mesék.) Traffi papa is küldött ajándékba egy szép könyvet, ennek is nagyon örült, Táska anyuéktól két újabb Thomasos könyvet kapott. És a fa alatt volt még jáva építő, bob mesteres könyv, egy állomás a favonatokhoz. (ebbe pont bepréseltem Gordont, és Fergust) Lexitől egy piros verdát, na meg a traktor tomokat amit van szerencsénk nézni azóta folyamatosan Szóval egy darabig játékvásárlás lefújva. Persze a vacsi új dolgokhoz katalógus is jár, ami nekei kis biblia. Úgy hurcolja magával, még a tavalyi fa sínes eiichorn katalógust is. Szóval vannak már tervei, hogy mi az amire még feltétlenül szüksége van....

26.-án egész délelőtt a holdon jártunk, apa próbálta kiheverni az előző esti koncertet, ahova én persze nem tudtam eljutni, mert Mici két percig sem hajlandó a dédivel egy helységben tartózkodni, nem még ott aludni... Apa aludt, mi pedig a nappaliban egy pokróc alatt töltöttük a délelőttöt, illetve néha Koppány kiment a holdra "súlytalankodni" akkor én egy wc papír gurigán át nézhettem távcsővel, hogy hogyan lebeg. (viccesen.) Az univerzális rakétánkban természetesen tea föző is volt, többször ittunk teát, ő mézzel, mert az egymásba rakható kockák voltak a bögréink, és neki méhecse volt rajta. Az enyémen tehén, úgy hogy én tejes teát kaptam... Este meg már csak annyit mondott mikor megint rakétáztunk: kérsz egy tejgolyót? Mert a rakétában golyó alakú a tej. :)

Délután nagyobb bömbizés árán sikerült kirángatnunk a levegőre. Ugyanis tavaszi napsütés van karácsony alkalmából, de mióta hazajöttünk az oviból, még utcára nem mentünk. Nem is akart, de végül meg feljönni nem. Én sikeresen megfáztam, este már lázcsillapítóval bújtam ágyba. Így ma szépen lemaradtam az ikeázásról.(egy évben egyszer eljuthatnék oda...) De a fiúk elmentek, Hajniékkal, legalább nem itthon ülnek.

Nagyon ritka, hogy én megyek érte az oviba. Akkor mindíg valami nem úgy van ahogy kéne. Tegnap nagyon megörült nekem az ovónéni: de jó hogy én jöttem, a gyerek az ölébe ragadt ébredés óta. Fájlalja a fülét. Szupi. Na most hova, gyerek levert, a szája is lebiggyed, és fáj neki. Doki sehol, telefonálgatok mindenfelé. Közben utánfutót szerelek a tarkijára. A kórházi vizsgálat ellen hevesen tiltakozik. Közben autózunk, stb higgad, tán enyhül a fülfájdalom. Mégis csak meg kéne nézetni. De Neeem!!! Mire rájövök, hisz azt sem tudja mi az a kórház. Mesélek, dokibá csak belevilágít, megnézi....egy idő múlva beleegyezik. Fél nyolc tájban már a Bethesdában dekkolunk, semmi sor, szuper, játékok, elfoglalja magát, (ugyan egy mázsa könyvet vittünk, ha várakozni kellene...) Doki mogorva, de határozott. Kiszed egy kiló fülzsírt, Koppány hősiesen kacag zavarában, mert talán üvöltenie, nem lenne ildomos. Nagyon megdicsérem. De tényleg egy hős volt! Kapot antibiót, és nurofen, és orrcsepp, középfülgyuszi. Talán ettől volt lázas múlt héten. Ha mégeccer kipucolnám a fülét valaki csapjon a mancsomra! Bár nagyon óvatosan szoktam, és csak a külsejét, de lehet, hogy jobb ha retkes.

 Készítettem valaha egy rakétát. Most meg találtuk, meg a pici rakéta sormintát is, azt be kellett számoznom. Ugyanis mostanság mindent számol. Szerintem csak én vagyok ilyen pihentagyú, hogy Lajka kutyát raktam neki a rakétába...vagy hogy egyáltalán nekiálltam rajzlapból rakétát ragasztani. Néha többet ér egy pár forintos rajzlap, mint a legdrágább legó...

                                        Ha már egyszerű játékoknál tartunk: kiderült hogy honann van Veszélyes Tódor! Hát a helikopterszállító kamion alkatrésze. (á 250 ft, nem kár érte)  És íme: De csak fél szemmel nézni! Mert nagyon Veszélyes!!!

És a szürke kereke forog, ha itt megtekered, forog az a másik kerék is nézd....

Az van, ja csak én el is felejtettem...Hétfőn vizipók csoport, óvonéni kérdez: No te ki? melyik csoport? Mondom... megyek...este kérdem a gyereket, na volt Andriska? Nem. Petra? Nem. Kevin? Nem....gyanút fogok! Te talán egyedül voltál oviban? Neem. Második nap már ügyeletes ovónéni úgy fogadta: gyere te kis Plútó kutató! Két nap alatt összebarátkozott egy nagycsoportos Csillával, mindíg nagyon megörült a kislány mikor beértünk , már előre köszönt: szia Koppány! Mára kiderült, hogy Csillának is pont a fenyőfa a jele. Márkkal különböző tüzeket raktak a vizipókok udvarán, a madárlesen...(azért megkérdeztem miből, és megnyugodtam mikor homokba szúrt fa ágról regélt) Azért raktak tüzet, mert Afrikában éppen kihunyt a napsütés...csak ez a Márk olyan sírós...(mikor éppen nem rendtelenkedik, és gondolkodószékbe küldik) Apropó, hazacipeltük a kis hintaszéket ami javításra szorul, (ügyesanyuka oldja meg...) Mikor még nem tudta Mici miről van szó, hevesen tiltakozott, mert nem akart még egy gondolkodó széket. Azt hihette, ha én varrok rá huzatot, akkor az ő gondolkodó széke lesz, vagy ilyesmi. Most meg közölte, hogy mindenkinek megmondja, hogy ez az övé, és punk tum. Bejött a hintaszék. Nagyjából már megjavítottuk, fúrtunk-faragtunk, már csak a varrás vár rám.

Szóval a kis Plútó kutattó hamar belopta magát az ovónénik, de még a daduskák szívébe is, csak hallom, hogy "ó azok a kék szemek" Na majd ha tizenhat lesz...már nem a daduskák mondják. :)))

Mindíg elfelejtem leírni, de ezt inkább fotózni kell úgy is, szóval egyszercsak következik: Veszélyes Tódor

Jó anyuka honann értesül a gyerek névnapjáról? Persze, meghallja a rádióban délelőtt. Nem egy hete készül ajándékot csomagol, és sütiket süt...ugyanmár.

Szerencse, hogy atom véletlen pont érkezett egy csomag a vateráról, amiben egy böszme autópálya volt. Ugyan Koppány mikor Apa bezengte neki, hogy egy nagy csomag várja, egyből kitalálta mi van benne! A kupáim, amiket Trafibácsi küldött traffparkból! Valóban összemosódik még a mese, és a valóság ebben a korban.

Így aztán az autópályán is traffparkot játszott. :) Egyenlőre pár játék után,ha elfárad ki lép a programból. Csak remélem, hogy nem csináltam szájberggyereket belőlle.

Névnapja alkalmából ma szét telefonálta magát. Nagyon büszke vagyok, hogy olyan értelmesen tud már telefonon is beszélgetni (leszámítva mikor lelkesen mutogatja a körülötte lévő tárgyakat) Beszélgetett a Palival, meg keresztapjával, a "nagy" Gergővel, gyönyörűen visszakérdezget, válaszolgat. Szuper ügyi. Én a szülőin ültem mikor Emesével beszélt. Apa szerint azonnal autóba akart ülni, és indulás Maglódra. Alig bírta rábeszélni Táskaanyut, hogy most ők nem érnek rá!!! (de igen, gyertek!) De NEEEM értek rá, hisz elmentek otthonról ugyeee? (ja ja tényleg elmegyünk....)

Szóval az a tervünk, hogy szombaton a planetáriumból egyenesen megyünk Emeséhez.

Húú ma majdnem kigurult az úttestre bringával. Meg is szeppent. Mindíg megáll a kereszteződéseknél, és bevár. Leszáll, én vagy apa járműt cipel, és ő kézenfogva átbaktat. Csakhogy itt nem volt útkereszteződés. Éppen csak apa szólt egy erélyesebbet, hogy húzódjon le, mert jön egy bringás, ő pedig húzódott, de elveszítette az egyensúját, nem bukott fel, de rossz irányba gurult, pont hogy csak megállt az úttest előtt. Sehol nem jött autó, bár egy baromi forgalmas út mellett mentünk, de szerencsére vasárnap délután. Szóval éppen megállt, és láttam, hogy hú de nem is tudom mitől rezelt be, hogy nem fogadott szót, vagy hogy hiába akrart, nem sikerült. Megvígasztaltam, végülis ügyesen megállt, és nem történt baj. Apa kicsit cipelte a járgányt aztán vissza szállt, és minden oké volt.

Ide igyekeztünk éppen:

Mikor aprócska volt, és aludni készült, rájöttem, hogy mennyi zaj van itt a lakásban, amit eddig észre sem vettem. Hogy fúrnak, vagy éppen a hálószoba melletti fát "metszik" láncfűrésszel, egy órakkor, azt még a nagyot halló dédi is kiszúrja. De Micinek igen éles a hallása. Még egész kicsi volt, mikor szólt, hogy harangoznak, mi még Táskával nem is észleltük, de valóban egy töredék másodperc múlva megszólallt a harang.

Recseg a parketta, valaki lehúzza a klót pár lakással arrébb, ledobják a szemetet, egy kutya vonyít az ötödiken, nyíllik a lift ajtó, a radiátoron kopognak, vagy éppen felettünk kettővel a "lakberendező" tologatja a mázsás bútorait (éjjel nappal)

Egy hete úgymászkál Koppány a lakásban, hogy minden kis zajra befogja a fülét, és azt kérdi: Ez mi volt? Ha éppen nem ítéli nagyon veszélyesnek, akkor csak ennyi:-Jaj majdnem befogtam a fülem.

Kissé kezd uncsi lenni, de miután már rászóltunk hatszázszor, nyilván dafke csinálja. Lefekvésnél tetézi az egész jelenetet, egy takaróalá rejtőzéssel. Szóval ma elővettem némi vattát, és gyönyörű kis gombócokat gyártottunk, amivel bedugtuk a fülét. Most boldogan alszik a füldugóival...

Napraforgó. Koppány szerint szélforgó...

Hát lehet.

Szokjuk, közösen. Én viszem reggel apa hozza. Néha nem a megfelelő ruhadarabokban, de majd tökéletesítjük a technikát.

A ruházkodásról annyi kiderült, hogy van a benti ruhájuk, meg a kinti, amibe homokoznak, stb abban nem alszanak. Bentre meg gumis melegítőt vittem (hehe kintre is) szóval abban nem lehet kényelmetlen az alvás.

Ugyan délután nem tudom mennyit mondanak el a napból apának, de sejtem semmit. Reggel mikor viszem, akkor egy darab ügyeletes néni van, az összes korán érkező gyerekkel, egy "idegen" csoportszobába vannak beterelve, eljátszanak. Viszont miután az sosem Koppány óvónője, én a szülői óta nem is láttam egyiket sem.
Taknyos a gyerek, vittem be orrcseppet, délután mondták apának, ők csak akkor cseppentenek, ha valaki felhatalmazza őket. Szuper! Hogy a pöcsbe hatalmazzam fel, ha nem is látom. Ma kis levélkét tettem az üvegcse mellé, és felhatalmaztam. Hurrá!
Azt is csak a gyerektől hallom, hogy van valami Andi néni is, aki nem tudom ki lehet? Azt mondta ő tanít minket, hogy ne verekedjünk. Hát vagy egy házi pcihomókus, vagy a tapasztalt idősebb dadus. Már csak abból gondolom, hogy azt mondta Koppány: összeakasszuk a bajszunk. Na mondom ezt ki mondta neked? Hát az Andi néni....

Hehe és a gyereknek újovi szaga van! Már meggyanúsítottam, hogy valami műanyag vackot húzott a fejéra attól olyan büdi. Erre belépek reggel az oviba, és megcsap az a fris bútor, játék...nemtom illat. Hát beitta a haja.

Ennek örömére, ma hősi hajmosás volt. Tegnap előre megbeszéltük, hogy gyűjti a bátorságot. És beállt a kádba, és a fejére nyomott egy flakon sampont. Szerencsére épp egy mosásnyi volt csak benne. Szóval szuper bátorra gyúrta magát. Persze a lemosásnál azért volt még néhány könnycsepp, és kis nyaff, de elhanyagolható.

Arra is csak sok-sok év múlva jöttünk rá, hogy Zoli ismeri személyesen is Gergőt, akivel én a melóhelyen napi kapcsolatban voltam, de csak telefonon. No ez a srác viszont ismeri valahonnan a játszótérről, a vacsi új ovónéninket, akinek Koppány első nap a nyakába ugrott kb, ahogy meglátta. Edina "néni" büszkén meséli a játszón, milyen édes kölök van a csoportjába, az a neve Köbe Koppány. Na jött is a drót apának, hogy a gyerek bevágódott elsőnap hallom!

A délutáni alvásából egy buzi ütve fúró keltette+hidegfront, szuper volt, úgy üvöltött, mint akit ölnek. Végül beraktam kakaóra az első kezembe akadó cd-t, lehúztak apával, és a parkban ették meg az ebédet, amit még épp sütögettem. A fúrós embernek meg nem tetszhetett a Kispál, mert abbamaradt a zajongás.