Mikor aprócska volt, és aludni készült, rájöttem, hogy mennyi zaj van itt a lakásban, amit eddig észre sem vettem. Hogy fúrnak, vagy éppen a hálószoba melletti fát "metszik" láncfűrésszel, egy órakkor, azt még a nagyot halló dédi is kiszúrja. De Micinek igen éles a hallása. Még egész kicsi volt, mikor szólt, hogy harangoznak, mi még Táskával nem is észleltük, de valóban egy töredék másodperc múlva megszólallt a harang.
Recseg a parketta, valaki lehúzza a klót pár lakással arrébb, ledobják a szemetet, egy kutya vonyít az ötödiken, nyíllik a lift ajtó, a radiátoron kopognak, vagy éppen felettünk kettővel a "lakberendező" tologatja a mázsás bútorait (éjjel nappal)
Egy hete úgymászkál Koppány a lakásban, hogy minden kis zajra befogja a fülét, és azt kérdi: Ez mi volt? Ha éppen nem ítéli nagyon veszélyesnek, akkor csak ennyi:-Jaj majdnem befogtam a fülem.
Kissé kezd uncsi lenni, de miután már rászóltunk hatszázszor, nyilván dafke csinálja. Lefekvésnél tetézi az egész jelenetet, egy takaróalá rejtőzéssel. Szóval ma elővettem némi vattát, és gyönyörű kis gombócokat gyártottunk, amivel bedugtuk a fülét. Most boldogan alszik a füldugóival...
