Mici élményei

Azt már tudjuk, hogy szuper futó Koppány. Úgy szalad mint a csík. Múlt hétvégén előugrott a focista hajlam is belőle. Persze nem árt ehez egy kert, ami Vásárhelyen  ez adott. Egy kósza gondolat volt, hogy dobjuk be a labdát is a csomagtartóba, mert amúgy nem nagyon érdekelte eddig.

Láthatóan ballal rúg, de hogy nem borul fel, mikor a kezeit így hátra veti. Nem is értem. :)

Végig focizta a napot. A Petivel, apával, velem. Este kilenc tájban már csak a Nyanyi volt kapható, még egy kis éccakai meccsre. :)

Dédinek, és Rózsika néninek, már csak dobálta a lasztit.

Másnap még Lajos bácsit is megtornáztatta. Ott mondjuk az volt a foci lényege, hogy eltalálja a kerítést, ahol harminc csirke volt bezárva, és olyankor őrült kotkodácsolásba fogtak. Ekkor lehetett rájuk ripakodni, hogy csend legyen már tyúkok!!!

Nagyon várta már egész héten, hogy mikor utazunk a Nyanyihoz. Jól is éreztük magunkat. Sütögettünk a kertben,

Koppány élvezte hogy hordhatta a fát. Másnap a bográcsolásnál már nem is kézben hozta, hanem biciklivel szállította:

Át mentünk a szomszédba venni egy guriga sajtot, erre pont akkor született egy kis boci. Elnézegette egy darabig, de több figyelemre méltatta a kertben  a két trakrort. :)

Megígértük, hogy ősszel elmegyünk újra. Mondjuk az az alantas tervünk, hogy beugrunk a SZIN-re apával, míg Koppány a Dédivel, meg a Nyanyiékkal jól elvan. :)))

Make a Smilebox slideshow

Dédi kérdi:

-Na mit láttál az állatkerben?

-Kígyót!

Ja elvétve láttunk kettő darabot, a kígyókhoz amúgy be se mentünk.Bár eredetileg arra volt kiváncsi, de a lányok, /illetve csak Jazi, mert Hannának volt kedve kígyót nézni,/ lebeszélték.

Négy napos hétvége...négy nap alatt száz program: strandolás Sancáékkal,  Hangácskánál "ágytűznéző" aztán tüzijáték a tetőn velük , két nap Balcsin Matyiékkal, aztán Vecsés, Mancinéni-kert-cicák, most rohanunk sütizni Ayáékkal. Lehet hogy pihenni kellett volna? Holnap újra Boribon bölcsi, már alig várja, hogy lássa Gergőt, meg Ildikót.

Lexi esti mesét olvas:

Hajnalban keltünk, de így is csak a második helyre voltunk jók. Andiék már éjszaka lecuccoltak. Ledobáltuk a cuccot, és egyből bevetettük magunkat a habokba. Estére jött egy kis lehűlés, és most itt megfogadom, hogy 3 papucs helyett viszek egy papucs egy cipő párosítást legközelebb. Amúgy a cipő nélküliséget minden évben megszívom. Szerencsére Nyanyussal nagyjából stimmel a lábméretünk, és neki esze ágában sem volt zuhogó esőben halászléfőző versenyre menni. :) A teherautónyi cuccból az ultra feleslegesek: félsátor a strandra: talán ki sem vettük a csomagtartóból. Hatfajta felfújható strandkellék a gyereknek: végig a kökorszaki csíkos úszógumival mozgott, na jó a karuzzót ráadtuk, bár max egy vadkacsát tartana a víz szinén. Egy szatyornyi homokozójáték dömper miazmás...: 1 db vödör 1 lapát, és két fröccsös pohár a befutó készlet.Viszont egy darabka polifon jól jött volna a seggem alá a sáros homokban, na de majcsak kimossa a gép azt a negyven mázsa homokot. Bili, wc szűkítő: ugyan már egy nagyfiúnak ilyesmire semmi szüksége. Gyógyszerek, azért mindíg viszünk, szerencse, hogy sosem kell. Valamint jövőre itthon hagyom a szempillabodorítóimat, és a hasonló marhaságokat. Negyvenhat CD és mese Dvd, amiből kb négyet hasznosítottunk, hat mesekönyvből kettő volt forgalomban...stb stb Mondjuk a homokozócuccból a szita jól jött nokedliszűrőnek :)

Na ennyit a leltárról, ~365 nap múlva elolvasni!!!

Az egy hét Szepezden úgy elröppent mint a pinty, mire előkerültek a táska aljáról a holmik, már vissza felé kellett pakolni. Minden este sütés-főzés, napközben strandolás, hajnalonta Koppány ébresztőmesterrel közért látogatás.

Make a Smilebox invite

Még az elején felfújtuk a gumicsónakot, Mici beül, kispancsolónál, Apa kőbe rúg, csónak billen gyerek betoj. Szupi két napig nem is ment a víz felé se. Aztán meg nem győztük kiszedni. Szerencsére a csajok leamortizálták a vizijárművet, úgyhogy egy Szepezdi kukában szenderült jobb életre.

Make a Smilebox slideshow

A lányok már egészen befogadták a "kicsit" ha éppen nem volt mindkettő jelen egyessével nagyon jól eljátszottak vele, sőt azért hárman is jól megvoltak, csak Micinek nem mindíg jutott szerep a csajos játékokban. Az elején Apa megkérte a lányokat, hogy vigyázzanak rá, és hazautazáskor meg is dícsérte őket, mert nagyon ügyesek voltak.

Végül mi tovább indultunk Szigligetre, mintegy levezetés képpen, ha már olyan közel jártunk, és még időnk is engedte, nehogy már kihagyjuk.

Persze egyből szerveztünk egy talit a túllparton nyaraló Vasas Daniékkal, amit Koppány annyira várt (bár halvány gőze se lehetett róla ki az a Vasas Dani) hogy még a délelőtti alvást is kihagyta. Nagyon jól sikerült a tali, a srácok egyből nagy barátok lettek.

Megbeszélték a tűzhányók működését, és az óratornyok fontos szerepét a világban.

Dani még el is tűnt egy röpke öt percre a Szigliget vár alatt, (Virágnak ez kb évszázadoknak tűnt) De aztán Zolinak eszébe jutott, hogy milyen nagy harang fan Dani, meg is találta a kis kápolnában, ahova elbújt ugyanis kakkantania kellet. :) A nagy ilyedségre elmentünk a Szászi pincébe borért. A srácok találtak ott vagy három nyúzható kismacskát, meg jó aprókaviccsos utat. Na azt úgy szórták mint bolond pék a lisztet. Nem is tudott bemenni aztán a pasi a pincébe, mert elakadt az ajtó az aprókavicsokon. vacsira még nyomtunk egy lángost a strandon, aztán mindenki haza.

Jah, fel a magasházba, Koopány, csak várnak hívta, pazar kilátás, de másnap átcuccoltunk a szomszédba, mert már le volt foglalva. A kilátás ott is pazar volt, úgyhogy nem vesztettünk semmit. Sőt még nyertünk is két őzikét akik a kert végében az erdőszélen hancúroztak. Mici vette észre, szólt, hogy ott futkosnak valami állatok. Gondoltam gyíkot lát...:)

Délelőttönként túráztunk, Edelics, Afrikamúzeum, Tapolca tavasbarlang. Koppánynak a Csodabogyó barlang jött be a legjobban, bár oda aztán be se mehettünk, négy órás bakkancsos fejlámpás túra 10 éves kor felett. Hehehe, de azért vicces név a csodabogyó. Utsónap találkoztunk a helyi strandigazgatóvá vált cimborájával apának, aki ugyan ott lakik kölök kora óta, de még sosem hallott a csodabogyó barlangról. :)

Egyik nap szépen megsétáltattam a csládot, Mici futóbringán, le a kikötőig, aztán fel, hát vagy három órát baktattunk, de egész jól bírta a kissrác. Végül persze eltanyázott a romnál, és szerzett egy szép lilafoltot a térdére, aztán vihettük ölben az utsó párszáz méteren. Kb ennyi sírást mutatott fel a nyaralás alatt, szóval megbocsátható.

Ma hosszú napunk volt. Na ja Mici fél3-kor keltett minket ilyen felkiáltással: Apa kelj fel, menjünk ki! Csuda jó volt. Megpróbáltuk lenyomni, de kb négyig kitartóan rugdosódott, néha bepróbálkozott az iménti felkiáltással. Végül negyed hét felé kikászálódtunk az ágyból. Irány Giziékért Gárdonyba, aztán vissza csepelsziti Nyanyusékhoz. Akkorát rohangáltak a kölkök. Alvás persze kimaradt. Hatkor beájult a kocsiban hazafelé a büdös kölke. Edzem magam fél3 ra...

Make a Smilebox slideshow

Megírigyeltük Fülitől a repcsinézést, nosza felkerekedtünk mi is. Jakiékkal randiztunk, és együtt mentünk valahova Ecser határába. Mici most egy életre megjegyezte mi az a toklász. Múlthéten mutatott nekem egy növényt: ez mi? toklász. Megmutattam mit tud, de nem különösebben érdekelte. Most csak rajta volt nyitott szandi, egy perc alatt szétszúrkálta a lábát a sok toklász. Rögtön haza is akart jönni, mire a keresztlányom közölte: "nem legyél már olyan városi gyerek"

Szóval, vagy húsz gépnek kellett volna leszállnia ott, bban a két órában. De megfordult a széljárás, és átirányították őket. Hm. Láttunk felszállni párat, de a srácokat jobban érdekelte a poros úton futkosás, hencsergés, botozás, virágszedés...szóval elvoltunk.

Ha nem lettem volna dögrováson, elmentem volna én is a koncertre. Igazából még Maglódig sem volt semmi kedvem elvergődni. De reggel óta, mit reggel... már napok óta hallgatom, mit fog megmutatni Mici Emesének, és nagyon fog örülni Eme.És hogy majd jól megmondja a Posta Pistának, hogy a dédi lusta volt...nagyon készült. Kati hasonló jelleggel már ki sem merte mondani Koppány nevét, ha mégsem mennénk ne csalódjon nagyot a kiccsaj. Végül este ötre oda is értünk. Kaptam pálinkát, de inkább teázásra és alvásra szavaztam. A többiek jól mulattak. A két kölök nem különben. Reggel hattól próbáltam csöndesen tartani Micit, Emese  nyolckor csatakiáltással keltett mindenkit: Koppány ébren van! De ezt ezer decibelel. :) Délelőtt már volt érkezésük összeveszni is, holmi tölcséren. Dél körül hazaindultunk, Mici már hazafelé bealudt, mi pedig itthon követtük példáját.

Itt éppen a lepedő alatt bújkálnak. Este pedig átválogatták Emese fehérneműit :)))

Bölcsi után séta & naplemente megtekintése a gyaloghídról.

Megragadtuk a nagyonvénasszonyok nyarát, tegnap délután kinentünk kicsit futkosni. Apával "nagy" (háromperces) focizást rendeztek. A futkározás, és a másszunk apára projekt jobban bejött.

Rengeteget utazunk BKV-n. Valahogy mindíg olyan emberkékkel, akik átadják a helyet. Vagy Mici olyan tünemény? Nem tudom. Sok helyről hallom a rossz tapasztalatokat, örülök, hogy velünk ilyen kedvesek az emberek! Multkor már ugyan gyanús volt, mikor a kölökkel szenben lévő üres helyre rákérdezett egy lány, hogy egészen biztos-e hogy én nem ülök le oda? :)))

Kisgyerekes bérlet. Bár lehetne akármilyen is, a feltételek adottak. Ha a Dózsa Győrgy úti metrómegállóig elvergődik az ember (me' épp ott van dóga mondjuk) No itt nem készítenek bérletet. Okés irány az Árpád híd, majd addig lógunk, mijaz nekünk eddig sem tettünk mást. Érkezési oldalon jegypénztár büfének álcázva. Sebaj totyogóval le hatszáz lépcsőn, fel a mozgó lépcsőn egyéb kakaóscsigák beszerzése után, várakozás a jegypénztárnál. Papírok, igazolások, milyet? Ez nem jó, több mint féléves! Készültem, másik papír elő. No de ezen nem írják, hogy meddig jár a gyes. Remek, milyet hozzak? Nő megúnta, mit bánja megcsinálja egy évre. Juhéé gondolám, hisz max félév járna. Fotó? Á ez nem jó, mi ez a bokor itt mögötted? Igazolvány kép kell. A másik oldalon autómata, börtönfotót készít! Remek. Újra hatszáz lépcső le, mozgólépcső fel. Autómata. Ja négyszázat mondott, hát hétszáz. Szerezzünk aprót. Ó megy papírral is. Na már ha elfogadná... Kb hatszor kiköpte az ötszázasom, Koppánynak nagyon tetszett. Fotózkodás, várjunk míg kész lessz, addig szögdécselés a metróról leözönlő emberáradatban. Kész, remek, vissza hatszáz lépcső, mozgón fel, ismerjük a járást. Hoppá néni eltűnt. No előbújt, csodás fotóim átadása, leszurkoltuk az X ezret, és máris van hőn áhított gyerekes bérletünk. Hogy használhassuk, már csak vissza kell menni hatszáz lépcsőt, majd fel a mozgón...na azt már nem Koppány ráúnt inkább gyalog szedi a kis pacskerjait. És már várhatjuk is a 32-est zuhogó esőben. Legálisan.

Hogyha ezt mi tudtuk volna! Persze azért Apa sejtette, hisz ő is ott töltötte a nyarait a Nyanyi szárnya alatt. Koppány kerek perec kijelentette vasárnap, hogy ő biza marad, mi menjünk csak haza nyugodtan. Szóval jövőre csak jól otthagyjuk Nyanyinál, és mi mehetünk át Szegedre mulackázni!

 Itt próbálta rásózni Micire az apja gyerekkori kedvencét. Haza is hoztuk, elvan vele, de leginkább odaadja apának, mert az az övé!

Rengeteg időt töltött a kert öntözésével. Így és amúgy, bár meglepően sokszor a bugyeszba kötött ki. Mit tesz egy kis környezet változás. Hmm, el fogy még az a zsák pelus a bölcsibe...

Na meg befaltuk az összes termést! Elsőre egy kis fügét, aztán az összes málnát, és szamócát, majd a szedret. Remek, vajon mitől nőttek ki a kiütések? :) csak vicc vót, nem nőtt ki, de ha igen, sosem jöttem volna rá....

Mindíg minimum egy halom ember volt körülötte, szóval nagyon élvezte, az összes nénike, csak vele foglakozott. Kivéve a Petit, (de ugye ő nem nénike) viszont állandóan a nyomába járt, és mindenképpen próbált barátkozni. A második nap már néha válaszolt is neki Peti. :)

Na ez meg a kötelező fotó. A Dédi anyukájáról mintázták a szobrot, szóval ükanyuval egy képen:

Két hét alatt rengeteget lehet menni simán csak városon belül is. Nem is tudom volt-e olyan nap, hogy esetleg itthon punnyadtunk volna, egy délelőttöt legalább. Ha éppen nem a Giziékkel mászkáltunk, akkor Andiékkal, vagy az angolos csapattal. Szerintem Mici azt gondolja, hogy ez a normális. Ha apa visszamegy szabiról, nagyot fog koppanni szegény, mikor marad majd a lemegyünk a boltba, ez is egy program...

Tegnap tűzijátékon voltunk, nagy élmény volt neki, ma elmesélte a dédinek, hogy volt minden féle: piros, és kék meg fehér, és zöld is. De nagyon forró, mert tűzből van ezért csak messziről néztük.

Délelőtt végigbumliztuk a Hősökterétől a Parlamentig tartó programokat Andiékkal, táncoltunk, repcsiket néztünk.

Ma elmentünk rögtön ide a 11.kerületbe játszóterezni. Amíg átbaktattunk a belvároson már az is egy szép túra volt. De a srácok úgy várják mindíg ezt a heti egy randit.

Holnapra egészen este hatig nem is volt programunk, de akkor fényderült rá, hogy nekünk a Palán a helyünk, hisz a Giziék is ott lesznek!

Szombaton viszont legalább csepelre megyünk a Nyanyusékhoz partizni.

Nem véletlen, hogy ebben a hónapban 600 fotót készítettem, és még hol a hóvége?

No egy párat ide biggyesztek:

Gárdonyban:

Félórát roptam a kezemben a törpördöggel, mikor is megkérdeztem: tetszik a tánc? erre ő kerek perec: Nem!

Fasza, akkó menjünk. Úgyis csak 38 fok volt, szerettem volna még ugrálni....

Az új tricikli! Jó bolt volt! A kismocit legalább hajtotta, ezen nekem kell tolni.

Nyanyu elmés ajándékot talált a Donelly család aprajának. Nagy sikert aratott, félórás szöszmötölés után rájöttünk hogy működik az oroszrulett gyerekverziója. Persze hogy én voltam az első szenvedő alany akin kipróbálták. A kiscsajok felsikítozták fél budát, nagyon jól szórakoztak. Mici később mikor már egészen biztos volt benne, hogy nincs víz a csákóba, magáévá tette. Így rohangált egész este, és ő volt Bob mester.

Valamennyire látszik a fotón, hogy pallóval van lefedve a terasz. Ez azért jó, mert minden apró tárgy beesik, és sohatöbbé nem lehet kipecázni onann. Persze hogy sikerült Ricsinek úgy megpörgetni a kalapot a fején, hogy az egyik piros cöpi egyből ott landolt. Így legalább mi is játszhattunk, félórás közös pecázással, (amit egy ecsetem bánt) sikerült kiszedni a hiányzó alkatrészt a padló alól!

Szerencsére ecsetből kifogyhatatlan mennyiséget halmoztam fel. Nagyon szép köveket festettek a kölkök. Remélem hálásan fogadják majd a takarítók....

Fél tízkor indultunk haza. Mici még megtekintette az éjszakai Budapest fényeit. Reggel pedig indultunk Pomázra a Bencéékhez. Megint egy kupac gyerek a kerben szines ételfestékes vízzel pacsálás, Bence összes járgányának kipróbálása, volt a program.

Aztán HÉVvel haza. (Jah, mert kifelé úriasan elvitt apa) Haza...khm, végül hazaértünk fél 6 tájt, mert még útba ejetettük a játszóteret is. Vacsi fürdés, és kiolvastuk a Bencétől kikölcsönzött Thomas könyvet. De hol van apa? Ő meg szigetel! És ki fog reggel felkelni Micihez hatkor, ha én még itt írogatok???

Néztük a fotókat, kérdem Micit, miről beszélgettél Bencével? Nagyon elvonultatok! Mi volt a kezében?

-Zöld kupak. Eldobtuk messzire!

No micsoda élmények! Úgy bírom, hogy tud válaszolni!

Tegnap mire hazaértem a kocsmából itthon ültek a dédivel, aki ezerrel bizonygatta, hogy mi a boltba mentünk. (kocsma fóbiája van) Elég meghatározó lehetett Micinek, hogy hazajött, és nem talált itt. Még reggel is erről beszélt: átjöttünk a dédivel, megvártunk. Kerestünk az erkélyen, kerestünk a kisszobában...

-És én hol voltam?

-A kocsmában!

Szuper lessz,a bölcsi.....

Jut eszembe, elég fura, hogy azt feltételezik, hogy egy ekkora gyerek, még nem fogott ceruzát a kezébe, de a távirányítót simán kezeli. Magyarán az az általános, hogy bevágják a gyereket a TV elé...vagy ez a gondozónők véleménye. Ha a tapasztalatuk, akkor elég szégyen. Vagy mi csinálunk valamit Qva jól, vagy a többiek nem. Kiváncsi leszek milyen kölkökkel fog együtt járni.

Tegnap délután kimentünk csavarogni egyet a Margitszigetre. Nagyon jól bírta Mici a gyaloglást, illetve mocizást. Végig sétáltunk a szökőkúttól a zenélőkútig, és alig kellett cipelni a seggét.

Annyi mindent meg kellett nézni, hogy a déli alvás elmaradt. Hazaérve büszkén mesélt, hogy látott "kárópelikánt" és simogatott rinocéroszt, aki olyan mint a sár.

Este még egy "jaj el ne aludjon ötkor inkább küldjük át a dédihez" keretében úgy felpörgött, hogy félórát fogócskáztunk négykézláb a lakásban.