Mici élményei

 Á semmi kedve kimozdulni a lakásból. A Nyanya a hibás, mert rásózott pár hete egy kosárnyi műanyag sínt, amiből szupi pályákat épít...ek én. (De sosem indíthatom el rajta Novilt az elektromos mozdonyt. Grrrrrr!)

Már le is tettünk a mai kimenőről, végül is tespedhetünk itthon, de gondoltam még egy próbát megér, és imígyen szóltam a gyermekhez:

-Jó, akkor nem megyünk a gyerekszigetre, ha nincs kedved. Hmm, pedig tavaly is mennyi favonat volt, együtt tologattátok, a sok gyerekkel.

-Ó anya indulhatunk!

-Jaj, még nem lehet, megfőzöm az ebédet, alszunk egyet, és utána elindulhatunk.

-De nem kell ebéd.

-Ó még csak most pakolják ki a sátrakat, addig megfő az ebéd.

-Anyira elálmosodtam, le kell feküdnöm!

És elvonult aludni apával fél tizenegykor. :)))

Ezek után remélem lesz kint valami mozdonytologatás!

Játszótéren. Anyuka próbálja feltuszkolni picibabát a csúszda lépcsőjén. Koppány vár türelmesen sorára, na nem túl sokáig. Aztán így szól:

-Ne kóvályogjatok már itt!

Egész hétvégén olyan étvágytalan volt. Illetve szombaton az OB. talin, szétette magát csipsszel, és sejtem elcsapta a gyomrát. Vasárnap estére már rá is jöttem, miért nem eszik.

Valahogy rákérdeztem, hogy érzi a hasát, és azt felelte, nem jól. Na mondom, "ha kucsorog a beled, igyá egy pálinkát"

Mire ő:

-Van gyerek pálinka?

Aztán megegyeztünk, hogy ha lenne gyerekpálinka, akkor Posta Pista örülne a legjobban. Nem tudom, már hogy jutottunk erre a következtetésre :)

A gyerekkávéból ókumlálta ki ezt a gyerekpálinkát :)))

Végül egy dögös kamilla teában kiegyeztünk. ;)

Ma az erkélyen gyakorlatoztunk. Már Qvára únom, hogy magozni kell a meggyet, meg a cseresznyét a fiatalembernek. Szóval kivonultam egy tál cserkóval, és megmutattam, hogy lehet a maggal lövöldözni. :) Ez tetszett volna, de sehogy se akaródzott a magos cseresznyét bekapni. Már pedig, én nem tudom kiszedni, old meg. OK. Irány apa, majd ő kiszedi. Hmm, hát ő se. :( :)) Nagy kelletlenül bevette a szájába, és valahogy körberágta, mint egy almát. Aztán a maggal lövöldözést kiváltottuk, egy nagy cserépbe köpködéssel, (eddig a köpés se nagyon ment, még most se...) Szóval azt már élvezte, úgy a harmadik cseresznyénél már az is ment. Juppyyy!

Csak nehogy úgy járjak, mint a hajvágással, amit egyszer hősiesen engedett, és azóta se soha. :(

-És a fognélküli bácsik, zászlót adtak nekem.

-Milyen színűt?

-Hát zöld, és sárga, meg barna színű volt.

-És hol voltak ezek a bácsik? A bölcsinél? /gondoltam valami munkások lehettek.../

-Igen a bölcsinél, egy lyukból jöttek elő. De az nagyon sötét lyuk volt. De volt nekik elemlámpájuk, és azzal világítottak.

-Á értem, apa volt veled? Mert én nem emlékszem ilyesmire. Hol van a zászló amit kaptál?

-Hát itt van, de nagyon törékeny! Megfoghatod, de vigyázz mert törékeny!

- Rendben vigyázni fogok rá..........

Amikor a gyereknek már saját élményei vannak, ráadásul keveredik egy világűrnyi fantáziával. Ki tudja, lehet, hogy a tv-ben látott valamit. Apa aztán semmi féle zászlós sztorira nem emlékszik.