Á semmi kedve kimozdulni a lakásból. A Nyanya a hibás, mert rásózott pár hete egy kosárnyi műanyag sínt, amiből szupi pályákat épít...ek én. (De sosem indíthatom el rajta Novilt az elektromos mozdonyt. Grrrrrr!)
Már le is tettünk a mai kimenőről, végül is tespedhetünk itthon, de gondoltam még egy próbát megér, és imígyen szóltam a gyermekhez:
-Jó, akkor nem megyünk a gyerekszigetre, ha nincs kedved. Hmm, pedig tavaly is mennyi favonat volt, együtt tologattátok, a sok gyerekkel.
-Ó anya indulhatunk!
-Jaj, még nem lehet, megfőzöm az ebédet, alszunk egyet, és utána elindulhatunk.
-De nem kell ebéd.
-Ó még csak most pakolják ki a sátrakat, addig megfő az ebéd.
-Anyira elálmosodtam, le kell feküdnöm!
És elvonult aludni apával fél tizenegykor. :)))
Ezek után remélem lesz kint valami mozdonytologatás!
