Ma az erkélyen gyakorlatoztunk. Már Qvára únom, hogy magozni kell a meggyet, meg a cseresznyét a fiatalembernek. Szóval kivonultam egy tál cserkóval, és megmutattam, hogy lehet a maggal lövöldözni. :) Ez tetszett volna, de sehogy se akaródzott a magos cseresznyét bekapni. Már pedig, én nem tudom kiszedni, old meg. OK. Irány apa, majd ő kiszedi. Hmm, hát ő se. :( :)) Nagy kelletlenül bevette a szájába, és valahogy körberágta, mint egy almát. Aztán a maggal lövöldözést kiváltottuk, egy nagy cserépbe köpködéssel, (eddig a köpés se nagyon ment, még most se...) Szóval azt már élvezte, úgy a harmadik cseresznyénél már az is ment. Juppyyy!

Csak nehogy úgy járjak, mint a hajvágással, amit egyszer hősiesen engedett, és azóta se soha. :(