Mici élményei

 Este félóra fetrengés után az ő ágyában otthagytam, mert elég volt. Erre költözik ám befelé hozzánk, hozza a kispárnáját, meg a fél állatkertet. Apja megemlíti neki, hogy ez nem oké, fáradjon ki a saját ágyába.
Erre ő: de a lábam itt akar aludni.
Apa: szuper, hagyd itt a lábad, és te aludj kint.
Ő: nem lehet a lábam behozott engem is.
stb...stb..végül persze apa ment ki vele, de mégis ki győzött végül nem tudom, hánykor bejött, és reggel már ott durmolt, illetve rugdosott, ahogy szokott, ha bekerül valahogy az ágyunkba. Nem is értem hogy miért esik neki jól atom keresztben aludni.

Ma meg kiverte a palávert, hogy neki tea kell, de most azonnal. Ilyenkor hiába tépem a szám, hogy ha főzök még nagyon forró lesz. Mit se számít, csak azonnal de hirtelen és egyből adjam, addig üvölt mint a fábaszorult féreg, ami nem olyan ideális, mikor pont Mancinénivel próbálok telefonon beszélni a temetésről. És nem lehet ám elmenni másik szobába, jön utánnam, merthogy az apjával veszett össze a tea ügyön, úgyhogy most hozzám jönne vígasztalódni.

 Meggymagozásból viszont kitünő. Szerintem jobban ment neki, mint nekem. Csak kár, hogy ráúnt, úgy másfél kiló körül.