Egy hete Koppány velünk alszik, Qva fárasztó, folyamatosan rúgkapál keresztbe fexik, de nem bírom kitenni, mert megébred. Nála biztos közrejátszik ez a faszányos hidegfrontos idő, meg hogy taknyos, és nem kap levegőt. Általában van havi két olyan nap, mikor nem lehet ki tenni a szűrét, de már kezdek besokallni. Tegnap este kiselőadást tartott mikor már hetvenszer elmondtuk, hogy csönd legyen már végre, mint aki süket...És itt folytatta hajnal 5 kor, felkapcsolta a kislámpát, ő inni kér, víz, az nem kell, jó villany leó, erre bömböl. Na én megelégeltem, és beváltottam apja hatszázadik fenyegetését, hogy megy a kiságyba. Fogtam kivittem. Még nagyobb üvöltés, majd koppanás. Hát életében elöször kimászott. Kimentem, de hallottam, hogy jön, úgyhogy visszasomfordáltam, és hagytam visszamászni közénk. Két perc mulva aludt. Olyan szinten 8 ig, hogy majdnem elkéstünk a bölcsiből...
Ma először otthagytam, Ildikó néni szerint nagyon jól bírta, alig pityergett kicsit. Ügyes fiú! Én meg elmentem jól turizni addig, aztán persze tök korán visszaértem, próbáltam kukkolni, mert még az udvaron voltak, de simán lebuktam a kis Máté kiszúrt, és jött a kerítéshez, úgyhogy kereket oldottam inkább. Mivel nem hallottam bömbölést, gondoltam nagy baj nem lehet.
Itthon viszont kitüntet különböző bömbölésekkel. Bármiért. Győzzem kitalálni, csak anyit mond (amit tőlem hall) valami baj van! De mi? Most pl az, hogy kidobta a cipőmet. Boldogan vitte le kidobni a lukas csukám, de aztán baromira sajnálta, hogy otthagyta. Ki érti ezt?
