Mert lehetne egy szép napsütéses őszi nap is. De nem, egy nyálkás egésznap zuhogós, áztatós essős jutott nekünk első bölcsibe menésre. Amúgy is taknyosan, de nem vágtak ki, mindenki ilyen most, így hogy két nap alatt húsz fokot esett a hőmérséklet. Mici reggel besztrájkolt, ő aztán nem reggelizik, és nem jön bölcsibe. Dédi segíteni próbált, tukmálta a reggelit, de a gyerek csak bömbölt. Végül felszerelkezve gumicsizmával esőkabáttal esernyővel, nagyjából időben elindultunk. A lényeg a trolibusz volt. Persze mikor húszpercet vártunk rá, egy ázott csikkszagú megállóban, már nem is volt olyan húde menő. Aztán két megálló múlva felszállt Ildikónéni is, legalább tudjuk hol szálljunk le. Koppány első gondolata, hogy kipróbálja a csúszdát. Hát ez hamvába hullt, mert ma tuti nincs udvaron játszás. Megkaptuk a szekrényt, választhatott a vonat, és a vitorlás közt, miután Thomas már leáldozott, maradtunk a vitorlásnál. Jó, mert a keresztlányomnak, meg a Sancának is ez volt a jele. Már benne vagyok az oviszsák varrásban :) Át sem öltözött, megragadta az alkalmat, hogy kipróbálja a kis wc-t. Ildikónéni mondta, hogy azért hozzak pelust, de én meg jól nem vittem oda. Pisilés után nehogy már ne bírjon ki egy órát. Simán bírta hazáig, pedig dél is volt mire haza értünk. Különböző papírok kitöltögetése, Mici játszik, a régi gyerekek sorba hordják nekem oda a játékokat. Bő egy óra mulva akkor irány haza. Ám nem akar. Kis bömbi, aztán öltözés, és irány bérletet venni...
Holnap ebédig maradunk.
