Így készít fotókat, vagy a ruhafogassal, vagy a játékkockával, vagy a.....
Így készít fotókat, vagy a ruhafogassal, vagy a játékkockával, vagy a.....
Kezdek mesélgetni neki a bölcsiről, miheztartás végett. Mondom ott egyedül alszanak a gyerekek, mindenkinek van kiságya. Szerinted neked menni fog az egyedül alvás?
-Lesz ott ágy neked is anya!
Mondanom sem kell, hogy egy icipicit sem félt Koppány a trófeáktól, sem a lenyúzott állatbőröktől. Elsőre kiszúrta magának a 'laposmacskát' (egy vadmacska bőr) Kicsit neheztelt rá, hogy olyan 'szemtelen' , és nyúzott, de ettől még nagyon jókat lehet vele mókázni. Hurcibálta magával mindenhova. Még a dédi botjára is felkötöztük, így lovacskázni is tudott rajta.
A róka bőrök nem is érdekelték ezek után.
Hajvágás. Kimondottan ragaszkodik a hajkoronájához. Megyünk a Bükkbe, azt mondtuk neki, hogy oda aztán már illő lessz csinifrizurával menni.
Közben a Dédi aggódik, hogy olyan ilyesztő ott lent a vadászházban, az a sok trófea a falon. Ezt már vagy háromszor elregélte, persze úgy hogy a gyerek is jól hallja. Mondtuk neki, hogy nem kéne már előre befosatni a kölköt, mert akkor nyilván valóban félni fog.
Tegnap már közölte is, hogy nem akar menni a Bükkbe. Kérdezgetem, miért? Az agancsokat nem is említettem, még véletlen sem. De nem is volt rá szükség, mert kibökte, hogy mi a baj:
Nem akar csini frizurát, csak loboncot, és nem kell megmosni sem, ha nem megyünk...
Azért este bemutatóztunk, levágtam apa haját is, még ő is segített. Nem nagyon jött meg a kedve. Nagy rábeszélésekre oda ült az ölembe, és apa nagyjából letolta a géppel oldalt meg hátul. Akkor átmentünk a Dédihez egy jó ollóért, és ott helyben lenyírtam felül is. Tűrt egy darabig aztán üvöltött, és beleremegett. Úgy sajnáltam. Csak azt tudta üvöltemni, hogy 'szomorú vagyok' Végül megkoronáztuk egy hajmosással, de ez már apa kínkamráját növelte. Valószínűleg a vágás tragikusabb volt, mert öltöztetésnél engem kizavart, csak apa adhatta rá a pizsit.
nyaúúúúúú
Aztán persze már büszkén vigyorgott a tükörbe a két csini frizkós pasi. Mára megbékült a gyermek. Azt hiszem marad az álmodban titkon lenyesem a hajad, stílus.
Mosogatok. Mici sertepertél a lábam alatt.
-Anya az mi? Hab?
A munkalap alján összegyült vízcseppet figyelte.
Úgy bírom, hogy teljesen más szemszögből nézi a dolgokat.
Egy gyöngysorral játszik pár napja, (olyan karácsonyi dísz) lehet belőlle kerítést húzni, vagy vonatsínnek is jó...meg még ezer dologra, fantázia határtalan. Persze akármivel játszik biztos a küszöbön kell hevernie, muitán már nem érdekes.
Én: 'majdnem hasraestem a gyöngyeiden'
Kicsit később jön a válasz (nem is gondoltam, hogy reagál)
-Anya elteszem a gyöngyöket, hogy ne ess hasra!
Majd elvitte a másik küszöbre :) A szándék a fontos!
Egyszer azt találtam mondani Koppánynak, hogyha nem eszi, meg a kajáját elviszik a szúnyogok. Azóta ősi ellenségeié váltak. Este mikor nem akart levetkőzni fürdés előtt, apa befenyítette, hogy a szól a szúnyogoknak, hogy vegyék le a gatyáját. Ő meg odarohant hozzám menedéket keresve, a karjaimba kellett zárni, mert az, különös védelmet nyújt! Jobb, mint a szúnyogháló. :) Próbáltam úgy kuncogni, hogy ne vegye észre.