Mici élményei

Húú ma majdnem kigurult az úttestre bringával. Meg is szeppent. Mindíg megáll a kereszteződéseknél, és bevár. Leszáll, én vagy apa járműt cipel, és ő kézenfogva átbaktat. Csakhogy itt nem volt útkereszteződés. Éppen csak apa szólt egy erélyesebbet, hogy húzódjon le, mert jön egy bringás, ő pedig húzódott, de elveszítette az egyensúját, nem bukott fel, de rossz irányba gurult, pont hogy csak megállt az úttest előtt. Sehol nem jött autó, bár egy baromi forgalmas út mellett mentünk, de szerencsére vasárnap délután. Szóval éppen megállt, és láttam, hogy hú de nem is tudom mitől rezelt be, hogy nem fogadott szót, vagy hogy hiába akrart, nem sikerült. Megvígasztaltam, végülis ügyesen megállt, és nem történt baj. Apa kicsit cipelte a járgányt aztán vissza szállt, és minden oké volt.

Ide igyekeztünk éppen:

Mikor aprócska volt, és aludni készült, rájöttem, hogy mennyi zaj van itt a lakásban, amit eddig észre sem vettem. Hogy fúrnak, vagy éppen a hálószoba melletti fát "metszik" láncfűrésszel, egy órakkor, azt még a nagyot halló dédi is kiszúrja. De Micinek igen éles a hallása. Még egész kicsi volt, mikor szólt, hogy harangoznak, mi még Táskával nem is észleltük, de valóban egy töredék másodperc múlva megszólallt a harang.

Recseg a parketta, valaki lehúzza a klót pár lakással arrébb, ledobják a szemetet, egy kutya vonyít az ötödiken, nyíllik a lift ajtó, a radiátoron kopognak, vagy éppen felettünk kettővel a "lakberendező" tologatja a mázsás bútorait (éjjel nappal)

Egy hete úgymászkál Koppány a lakásban, hogy minden kis zajra befogja a fülét, és azt kérdi: Ez mi volt? Ha éppen nem ítéli nagyon veszélyesnek, akkor csak ennyi:-Jaj majdnem befogtam a fülem.

Kissé kezd uncsi lenni, de miután már rászóltunk hatszázszor, nyilván dafke csinálja. Lefekvésnél tetézi az egész jelenetet, egy takaróalá rejtőzéssel. Szóval ma elővettem némi vattát, és gyönyörű kis gombócokat gyártottunk, amivel bedugtuk a fülét. Most boldogan alszik a füldugóival...