Mici élményei

Buli volt aprajafalván! Már jó pár napja készült, mondogattam, hogy megyünk szülinapi bulira. Még meggyest is sütöttünk délelőtt az ünnepeltnek. Ám a délutáni alvás kicsit kurtára sikeredett, az ébredés, meg egyenesen.....csak sírt az ölembe kuporodva, és azt mondogatta: rosszat akarok álmodni. Nincs kedvem a Hangához menni. No hurrá gondoltam. Ez a buli is jól indul. Végül egy negyedórás nyafizás, és öt perc pihizés után hajlandóságot mutatott, de csak ha autóval megyünk. Szuper, hívtam apát, taxi előállt. Hanga hangulata is Miciéhez hasonló volt. Azért jól felfaltuk a macitortát, Bencének láthatóan ízlett!:) Dumcsiztunk, a srácok elvoltak. Aztán mikor a többiek leléptek, valahogy magához tért az ünnepelt, és kettesben folytatták a bulizást. Szerencsére mire a "zord apa" hazaért, már kimásztak a kádból, és felöltöztek. :)))

A nagy koncentrálás a festésnek szól. Bár Hajni majd le esett a székről a röhögéstől, mikor Mici azt kérdezte, mi van a zacsimban? Matatva a víz alatt...még nekem is idő kellett mire rájöttem mire vonatkozik a kérdés. Akkor elmondtam mi. :)

Végül a nagy műalkotás. A második izéke nem nyúl, bár még a piros szeme is stimmelne, de ez itten egy egyszemű hal, aki lufit visz:

Reggelig szép nyugodtan aludt! Juhééé, mehetünk mulatni! Míg meg nem gondolja magát, és jön az újabb kéthetes periódus, mikor egyáltalán látni sem akarja a dédit...

Mondjuk mi már hajnalban tébláboltunk apával, hogy olyan csend van, és üres a lakás :)) Jelentősen javítana a hiányérzetünkön, ha mondjuk a pecsába ráztuk volna a seggünket, illetve támasztottuk volna a pultot, a szabadidőnkben.

Nap végeztével teleportáljuk magunkat:

A mai nap nagy eseménye:

Eltökélte, hogy a dédinél alszik. Csuhajja, mehetünk mulatni!

Bár már délután megalapozta a hangulatot, mert akkor meg betuszkolt minket a kocsmába. Ilyen ez a gyerek! Sétáltunk a nevezett helyiség előtt, mikor meglátta Erzsikét, és nem bírt ellen állni a csábításnak. Végül még a nyerőgépbe is belöktem neki egy százast, ha lúd legyen hízóliba alapon. Bár Erzsike ezt már rossz szemmel nézte. Az rendben, hogy 2,5 évesen kocsmázik, na de hogy még hazárdírozzon is!

Bölcsi után séta & naplemente megtekintése a gyaloghídról.

Vasárnap programdús nap. Csak mint általában a hétvégék...

Reggeli után irány a liget, apa Katival el edzeni, mi addig sétálunk, aztán befutott Adrienn, és kinyitott a múzeum. Már megint a felét sem láttuk, a vasútmodellek, azért még mindíg menők. Na meg a hajókormány tekergetés.

Persze most rövidnek tűnt az edzés, mikor nem itthon ülve vártuk, hogy apa kisportolja magát. Hazafelé begyömöszöltük magunkat öten az autóba. Gyorsan ebédelés, palacsinta sütés. Tomi hív, hogy ne is menjünk, mert idegbeteg, valami karnis miatt, ami leesett. Na persze, mi még úgysem láttunk kupit. Koppány és apa Durci szívére beszélnek, zöld az út Fülihez! Gyorsan még kerestünk egy fűrészt Adriennek, mert ő meg a parkettázásból ugrott ki egy keresztgyerek gyömöszölésre. Koppány is előzékenyen nyújtja a valódi fafűrészét! :))))

Az autóba nem aludt el Mici, mostanában nagyon bejön neki a kocsikázás, ki se akar szállni. Pénteken félórát ült vele az apja a parkolóba...

Tomi lenyugodott mire odaértünk, gondolom belerúgott ötöt a karnisba. :) Fülöp óriás bébi, alig van különbség súlyban köztük. Felfaltuk a palacsintákat, meg Durci gömbölű méteresét.

Koppány kipakolta az ajándékait, amiket hajnalban gondosan válogatott Fülinek. A legcsúcsabb az egész közt a fém kávé kiöntő. Ehhez ragaszkodott, szerinte minden magára adó egyévesnek legyen egy jó kávékiöntője! Kb ötig ott lomoltunk, aztán még egy gyors lemezcserére becsúsztunk Ritáékhoz, de addigra Micit megtámadták az álommanók. Mire hazaértünk az alábbi képen látható mértékben tudott csak magához térni...

Mikor hazaértünk, így feküdt a padlón vagy húsz percig, és csak suttogot: anya nem veszem le a bakkancsot... enyhén elfáradt. :) Nem szeretném pár év múlva így heverve látni a padlón, mert az tuti nem az egésznapos programoknak, nemalvásnak, triciklizésnek stb,stb tudnám be. :)