Bár már nem is azt mondja tank, hanem, hogy anya nézzünk tanulmányokat! Ez a vetítés nagyon bejött neki, persze azt nem szereti, ha felveszem, de meg akartam örökíteni, mert olyan aranyos ahogy mondja az állatokat. Ugyan itt éppen este nolc felé jár, és már csak azért akart tanulni, hogy ne kelljen az ágyba menni...
Megint köszi Szilvi! :)
Már egész jól kezeli az egeret. Tegnap ezt rajzolta:
Na jó ez még nem a kész mű, később kiteljesedett. :) Amúgy sincs szines tintánk, de ha lenne erre rámenne, úgyhogy inkább lefotóztam.
Pénteken a bölcsiből egyenesen az étterembe vágtáztunk, hogy még elcsípjük Mariannékat, legalább a desszertnél. Persze a nyugati környékén remek parkolási lehetőségek vannak, úgyhogy majdnem egy megállónyit gyalogoltunk. Ami nem is lett volna baj, ha nem kell átmennünk az aluljárón is. Odáig simán jött a kisürge, de mikor kifelé tartottunk a fényre, benyomta a satuféket. Lehet azt gondolta, hogy majd metrózunk, vagy nem tudom, de sehogyan se akart kijönni az aluljáróból. Hiába mondtuk, hogy megyünk sütit enni, közölte, hogy ő nem jön cukrászdába, menjünk haza. Végül győzött a túlerő, és elvonszoltuk magunkkal. Aztán az étteremben persze már jól érezte magát, és még sütit se kellett ennie, mert a leves után odaértünk, és szétettük az arcunkat finom falatokkal. Bejött neki a koszt. Szerintem el is csapta a hasát, legalábbis a másnapi eredmények erre utaltak...
Szerencse, hogy akkor úgy bekajált, mert kb azóta megint nulla a fogyasztása. Valószínűleg egy fognyűvő manó garázdálkodik a jobb felső akárhányas pályán. :-I
Mostanában nézegetjük az Éhes kis hernyó történetét, meg a hozzátartozó vetítést. (köszi Szilvi!) Koppánynak nagyon tetszik. Úgyhogy kapóra jött az a néhány kis dög, akik falják pofátlanul a legszebb muskátlimat. Ugyan már félig hibernált állapotban hűsölnek az erkélyen, de a minap behoztam egy példányt, hogy hagy okuljon az a gyerek. Nagyon élvezte, miután magához tért kicsit az állat, hogy milyen csiklandós, mikor felmászik a kezére. Na meg hogy zöldet pisilt...és honann jött a pisije?
Megragadva a 23.- ai csodás időjárást, elérkezett az idő megfesteni a bolygóinkat. Mici kapta az Uránuszt, ő úgyis mindent zöldre fest. Egy fél uránusz festéssel be is érte, és el ment inkább értelmesebb szórakozás után nézni. Azért én kitartóan lepecsmegeltem mindet. Aztán következett apa a felragasztgatással. Csudaszép lett, bár a sorrend, abszolút nem stimmel, mert nem tehetünk nagybolygót az ágy fölé, ha a nap mögött van nem látszik...stb,stb. Szóval lett amilyen lett, és egészen vagy negyed órát egyben is volt. Aztán a Jupiter, mint legnagyobb úgy döntött, ő leugrik, pár perc mulva követte a Szaturnusz. Az éjszaka folyamán további három bolygó hagyta el a naprendszert. Reggel boldogan konstatáltuk, hogy a Föld még kitartott. Ám délelőtt az is pályát módosított... Na ennyit a naprendszerről. Majd újra építjük, addig lehet bolygófocit játszani.
Hiányozni fog. Na nem nagyon, de eleinte biztosan. Elköltözött. Illetve elköltöztették, egy dögös nyugdílyas házba. Tegnap előtt még bogyókat taposott Micivel. Mit sem tudott róla, hogy költözni fog. Szokatlan lessz, hogy nem kell soványmalac vágtában berohannunk az ajtón, ha nem akarjuk, hogy beszédbe elegyedjen velünk.
Hiányozni fog, Koppány "egészséges" énkép fejlődéséhez, hogy minden reggel képes volt kijönni, ha hallotta, hogy a liftnél állunk, és elmondani százedredszerre is, hogy "Ilyen szép fiút a kirakatba kéne tenni, hogy bolondulnak majd utánna a lányok"
Lehet hogy neki is hiányzik majd mikor Mici erre azt felelte: Éva néni menjél haza! :)
Délelőtt nekiálltunk lefesteni a gipsznyomatainkat. Koppány javaslatára elöször budizöld volt mindkettő. Megvétóztam mert borzasztó jól nézett ki, kis sárgát nyomtam még a zöldhöz, hát nem épp természetes, de mit tegyünk. Így is üvöltött, hogy nem kell sárga!!!Végül egy kis csillámporozás lehetőségével eltereltem a figyelmét a szinekről. Most gyönyörűen csillog, legalább a tappancs nem ződ, apa szerint meg majdátfestem...de nem fogom, mert ezt közösen csináltuk :)
Mégis összejött a randi Mariannékkal. Csak a szabadban találkoztunk, nehogy takonykórt vigyenek haza. Íme Anhela, és Bence:
Ők még nem parnerek motorozásban, de legalább vígan alszanak, ha Mici fel nem veri őket a mocizással. Mariannal kifundáltuk az év bizniszét. Kismocikat fogunk exportálni Mexikóba, mert ott nincs ilyen. Hmmm, hogy nőhetnek fel gyerekek műanyag moci nélkül? Mindegy egy darabot egész biztos vinnie kell, Anhelának. :)
Nagyot sétáltunk, kicsit cukiztunk,Apa továbbképezte magát spanyolból, jól elbeszélgetett Luis anyukájával. Végül minő véletlen találtunk egy nagy kupac száraz falevelet.
