Délután henyélünk az ágyban. Koppány 'olyan' álmos...azt játszottuk, hogy össze kellet tenni a kezünket apával, és ő beugrott mögé. Ez nagyon vicces számára. Mi meg kicsit sem úntuk a hetvenhatodik ugrásnál. Szóval lekerítettem a lábammal, hogy másfelé ugráljon. Kúszva mászva próbálta megközelíteni az adott pontot, és közben így morfondírozott:

-odaérek!...keddig.