Vettünk neki bukósisakot. Még az nap kipróbálta, persze az indulás leállás még nem igazán megy, úgyhogy a bokorban landolt a kocsma mellett. Battyogok oda, hogy felsegítsem, mert beszorult a lába a pedál hajtókarja meg a kerék közé.
-Semmi baj anya! Csak kipróbáltam a bukót! Jól működik! 
-Melyik fülem cseng? /kérdem/
Koppány mutogat, erre aztán arra....
-Ilyenkor azt szokták mondani, hogy a jobb, vagy a bal.
- A jobb, vagy a bal. /mondja ő, és tovább tolja a kisautóját./
Egyik reggel kávézunk, Koppány meglepetésből kexet akar nekem csempészni az asztalra. (feltünés nélkül, a vak is látja) Apja cinkosan segíteni próbál, fennhangon szól nekem, hogy anya nézz csak ki az ablakon! Koppány elsőként tekergeti a nyakát az ablak felé, megfeledkezve a háta mögötti csempészáruról. :D
Ekkor hirtelen dolgom támad a konyhában, ő nyugodtan leteheti a kexet, én meg kuncoghatok feltünés nélkül. :)
Ott gugolt a szörny a kádba ááááá........
Kulcs csörgés a folyosón. Koppány pattan megnézni, biztos a Dédi.
Dédi. Nem tudja beengedni a futárt a kapun. No majd én lemegyek.
Gyerek üvölt, ő is jön! Addig a futár felért. Traff csomag. Nem győzöm takarni, mára már elég volt az ajándékokból. (akció volt a játszóházban...) Szóval takarás elvtársak. A kis szemfüles kiszúrta, hogy doboz. De mázlimra pizzának nézte.
Mama persze mit sem hall, az egészből, már a futár is harsogja, hogy itt a finom pizza! :) Mama kapcsol, csomaggal balra el.
Vacsizzuk a maradékot, még éhes. Menjünk a Dédihez pizzázni! Szuper. No akkor bebuktatom magam: szerinted a Dédi ehet pizzát? Aha. De hát cukros. A pizzában nincs cukor. Oké, de van liszt. Hmm. Na jó elmondom: Traffi papa küldött neked ajándékot szülinapodra. Hurrá! Rongyolunk át.
Csomag keres. Dédi egy huszárvágással lerendez: Ó az a szomszéd pizzája volt! :)
Csalódott vagy? Biztos holnapra ideér Traffi papa ajándéka is.
