Az az áldott jó, gyerek....csak a hidegfront ne jönne néha. Olyankor nem tudsz nem hibázni. Apa hibázott, ahogy hazaértünk a piacról, bevetette magát a wc-re. Ki tudta, hogy Koppány akart az első lenni? Később mindenki. Valószínűleg az egész ház hallotta az üvöltést, hogy "én akartam elöször pisiiilniiii!!!!!!!" Persze mire apa kijött, már olyan szinten üvöltött, (fittyet hányva a mosdatásra) hogy tán el is felejtette, hogy pisilni indult. Már gondoltam, belekenem a betonba, de apa megmentette, engem meg az, hogy pont telefonált Andi, így élőben halhatta, hogy mire készülhet jövöhéten balcsin :) Szóval, én erkélyre ki, gyerek lepaszol apának. Ám a kis szaros jön utánnam üvöltve továbbra is, és vagy háromszor úgy beb@carintotta az erkélyajtót, hogy azthittem, mindjárt hívhatunk üvegest. Apának is elborult az agya, és a harmadik ajtócsapásnál, jött a seggre csapás. Míg tovább csacsogtam Andival, valahogy sikerült lecsillapítania Micit. Később elmagyaráztam neki, ha olyan nagyon dühös, akkor sem csapkodhatja az ajtót, mert az veszélyes. Fogjon egy párnát, és csapja azt oda, vagy ugorjon rá, és tapossa meg. Ezt ki is próbálata már vigyorogva.
Eljött a délután, na alvás előtt még egy jelenetet rendezett, de azelőtt olyan édesen kivonult a játékaival, mert ő nem álmos, és hagy minket aludni. Hunytam vagy húsz percet, de kiváncsi voltam mit csendeskedik kint. Üldögélt a fotel mellett, a szerszámait, és az autóit rendezgette építőmester sisakban. (meg kőő zabálni)
Délután randi Ayáékkal a cukiban. aztán kis játszózás, és hipp-hopp félhét. Elkisértük őket, mert pont véletlen volt egy Miciméretű úszónacija. (nahát! :) Kerülünk visszafelé az autóhoz, de lám az a fránya játszótér csak ott van. Indulóban a hisztiroham, márpedig akkor se játszózunk. Legugoltam Koppányhoz, mondom neki, jól jönne most egy kispárna mi? Sajna nincs, de tudod mit, rázzd meg jól ezt az úszógatyát így ni! És jól megrázta, aztán szépen elmentünk az autóhoz, hátunk mögött hagyva a játszóteret. :)
