Mindíg tudtam, hogy kell egy nekem. Na nem gondoltam ekkorára, de ha már hozzám vágták ingyé, naná, hogy elhoztam. Alig bírtuk a dzsipbe bepréselni, de hazaért. Kicsit át kellett alakítani a lakást, a hintalovat odébb tereltem, lassan úgyis lejár a mandátuma.Szóval ló el, babzsák be a helyére. Érdekes, hogy mióta hozzáfér Mici a nagy világtérképéhez, rengeteget nézegeti. Megismerhettünk egy nagyon fáradt vonatot, őőő napjában kb negyvenszer megmutatja. Na meg a bányából kiguruló csilléket. Lassan egész oroszországot kivülről fújja, ha feljebb teszem a térképet, majd előkerülnek más vidékek is a babzsák mögül. :)))
Jó hogy van egy nagy lyuk a közepén, így ha felállítjuk, lehet boltosat játszani, hatvanféla fagyi, és lángos van. Ha lelapítom a tetejét akkor az a magaságy, oda felteszem Koppányt, és viszlát, tutira nem jön le. Úgy szól mint mikor kicsi volt, és a székre felmászott, de lefelé, már nem tudott. Türelmesen üldögél, és szól: anya segíts!
Ha egyszer megtalálja a cipzárt és lehúzza, akkor hóborította szobánk lesz mert nincs belsőzsákja, csak simán a golyócskák. Bár tudja, hogy ott van, de mondtam neki, hogy tilos lehúzni a cipzárt.
Egyszer majd varrokk két kisebbet, és áttöltögetem. Egyszer. Majd. Ha elköltözünk, és nem nekem kell összeszedni ami kigurul belőlle...
